A 19. század olasz operairodalmának Verdi mellett legismertebb szerzője Gioacchino Rossini 1792. február 29-én született. Szülővárosa után Pesarói hattyú néven is emlegetik, a bel canto úttörőjeként tartják számon. A tolvaj szarka, A sevillai borbély, Tell Vilmos – mindenki számára ismerősen csengenek ezek az operacímek.
Mindössze 36 évesen vonult vissza a zeneszerzéstől, a rossznyelvek szerint azért, hogy a társaság és az asztal örömeit élvezhesse.
Számtalan anekdota szól Rossiniről, az ínyencről. 'A sevillai borbély' frenetikus sikerű premierje után levelet írt Maria Colbran szoprán énekesnőnek, és ebben nem a vígopera nagyszerű fogadtatásáról lelkesedik, inkább a saját maga által kitalált szarvasgomba receptet írja le ekképpen: 'Provence-i olajat, angol mustárt, francia ecetet, kevéske citromlevet, borsot és sót vegyünk, keverjük össze alaposan, és adjunk hozzá darabkákra vagdosott szarvasgombát, melynek mennyei illata végül is extázisba kergeti majd az ínyenceket.' Colbran kisasszonynak alighanem ízlett a mester főztje, ugyanis később Rossini felesége lett. Egy apostoli titkár, kardinális - a muzsikus korábbi ismerőse - még meg is áldotta a pompás receptet."
"...mindezt a hatalmas hangzavart egy nő csinálta" címmel zeneszerzőnőket bemutató kiállítás nyílt 2012. februás 14-én a Verseghy Könyvtár Művészeti Szalonjában. A kiállítást az Országos Idegennyelvű Könyvtár Zeneműtárának munkatársai készítették, és március 8-ig tekinthető meg a könyvtár nyitvatartási idejében.
A megynyitóról készült képeket megtekinthetik ITT.
A kiállítást Szathmáry Judit zenetanár nyitotta meg, közreműködött a Könyvtárosok Kórusa.
Jeles dátum 1811. október 22., Liszt Ferenc születése napja. Az emlékévben e napon rendezvények tömegével találkozhatunk. E gyűjtemény ízelítő a megemlékezésekből itthon és külföldön.
ABritish Council és a szolnoki Angol Klub közös játéka az EnglishQuiz, internetes kvízjáték. A kérdések Nagy-Britannia Szent Iván-éji ünnepéhez kötődnek.
What do people celebrate at Midsummer Night?
a)New Year’s Eve
b) Summer Soltice
c) Halloween
Which Saint’s Eve is it celebrated on in Great Britain?
a) Saint Patrick’s
b) Saint Paul’s
c) Saint John and Saint Peter’s
A Midsummer Night’s Dream is a play that was written by William Shakespeare. When is it beleived to have been written?
a)between 1590 and 1596
b)between 1584 and 1590
c) between 1596 and 1601
What kind of event does the play portray?
a) the marriage of the Duke of Athens, Theseus and the Queen of Amazons, Hippolyta
b) the dances of fairies
c) he marriage of the Prince of Athens, Theseus and the Queen of the Amazons, Hippolyta
What is the Celtic name of Midsummer Night?
A megfejtéseket 2011. október 7-én 18:00 óráig kérjük elküldeni a bc@vfmk.hu címre. Ne felejtse el nevét és elérhetőségét megadni az emailben!
Eredményhirdetés: 2011. október 9-én 16:30, a könyvtár előtti téren.
(Eső esetén a Művészeti Szalonban, 1. emelet) A sorsoláson minden helyesen kitöltött feladatlap szerepel. A 3 szerencsés nyertest ajándékkönyvben részesítjük. A sorsoláson csak a teljesen kitöltött feladatlapok vesznek részt!
1855 januárjában Liszt megbízatást kapott a magyar hercegprímástól, Scitovszky János bíborostól, hogy az Esztergomban épült új bazilika felavatási ünnepségére komponáljon egy misét. A bemutatót azonban komoly veszély fenyegette: az addig jóbarátnak hitt Festetics Leó gróf intrikái nyomán a bíboros le akarta mondani, és Seyler Károly esztergomi karnagy alkalmi művét akarták előadni. Liszt keserűen írta a hercegprímásnak 1856. július 8-án: „Az a hír, hogy az Eminenciád kegyes megbízásából, az esztergomi dóm felszentelésére írott misémet nem adják elő, számomra épp oly meglepő volt, mint amilyen szomorú. Függetlenül attól, hogy ilyen módon megfosztanak a megtisztelő feladattól, ezzel a magatartással engem, a nyilvánosság előtt, rendkívül érzékenyen érintő, művészi célkitűzéseimet és eredményeimet illető bírálat ér, úgy hiszem, érdemtelenül.”
Augusz Antal báró intézte el a – hatalmas sikert hozó – két pesti nyilvános főpróbát augusztus 26-án és 27-én.A Hölgyfutár erről augusztus 27-én így írt: „A Múzeum nagy terme igen kicsiny leend. Mindenki óhajtó hallani e nagyszerű szerzeményt, mely valóban méltó világhírű költője nevéhez. A Credo-rész legnagyobb hatású volt, […] egész új modorú egyházi zeneszerzemény. […] Operai tagjaink […] közreműködésével s a jeles zenekarral Liszt is meg volt elégedve; ki mint egy átmelegült csatavezér szenvedéllyel, nemes tűzzel intézte a végrehajtás sorát. Azon két alaptalanul koholt vádat, hogy ti. e mise nagyon világias szellemű, s hogy igen sokáig tart, e tegnapi főpróba az egész közönség előtt megsemmisíté.”
A Pesti Napló az ellenzők véleményére reagált: „Most még legyen szabad azok ellenében, kik azt állították, hogy e mise nálunk kivihetetlen, megjegyeznünk, miként az eredmény őket megcáfoló. Liszt pesti ellenei a mű nagyszerűsége, styljének magasztossága előtt meg fognak törpülni, s mi ez alkalommal is örömünket fejezzük ki, hogy az oly otrombául szőtt fondorlatoknak nem sikerült Magyarország nagy ünnepélyét egyik fénypontjától, e misétől megfosztani.” Az esztergomi székesegyház felszentelése 1856. augusztus 31-én volt, ekkor volt Liszt miséjének az ősbemutatója. A Nemzeti Színház ének- és zenekarát Liszt vezényelte, és a zenekarban a nagybőgő szólamot – Liszt iránti tiszteletből – Mosonyi Mihály játszotta. Ismertek az énekes szólisták is: Ernstné Kaiser Jozefin szoprán, Ellingerné Engst Teréz alt, Jekelfalusi Albert tenor, Kőszeghi Károly basszus.
A bemutató után a német nyelvű Pester Lloyd (amely a későbbiekben a Liszt-ellenesek szócsöve lett) így írt: „A művésznek és a művészetnek végül igazságot szolgáltattak, örüljünk, s legyünk nagylelkűek az ellenféllel, annál is inkább, minthogy Liszt fényes, dicsőséges sikere amúgy is elég büntetés a számára.”
Miután Bayreuthban ágynak dőlt, Liszt Ferenc ezt a kétségbeesett óhajt ismételgette, s érezte, mi vár rá. Utolsó napjait egy bérelt szobában kellett végigszenvednie, szemközt a Wahnfrieddel, lánya Cosima és néhai veje, Richard Wagner házával. Hozzá nem értő orvosok vették körül, Cosima pedig jóformán ügyet sem vetett kínlódására – Lina Schmalhausen, a bennfentes szemtanú leírása szerint Liszt haláltusáját közöny és méltánytalanságok tették még fájdalmasabbá. Schmalhausen Liszt növendéke, ápolója és bensőséges segítőtársa volt, s naplójában nagy érzékletességgel beszéli el mesterének betegségét és halálát. /Részlet a könyv fülszövegéből./
A dokumentumból számos, a Liszt-kutatók előtt eddig ismeretlen, intim természetű részletre derül fény. Kezdeti álláspontom a mérsékelt szkepticizmus és a teljes hitetlenkedés közi ingadozott. […] összefoglalásom drámai ellentétben áll a bő egy évszázada uralkodó nézetekkel… /Alan Walker előszavából./ Cosima Wagner, Liszt leánya igyekezett úgy alakítani a végső napok legendáját, hogy az Bayreuth, a Wagner-szentély érdekeinek megfeleljen.
Lina Schmalhausen Liszt egyik tanítványa volt, aki az utolsó esztendőkben nagyon közel állt a zeneszerzőhöz, és aki Liszt első életrajzírója, Lina Ramann számára csaknem közvetlenül a zeneszerző elhunyta után rögzítette az utolsó napok eseményeit.
Lina Schmalhausent a tanítványok köre nem becsülte sokra, mert zenei tehetsége csekélynek mutatkozott, bár pár évig tanított a pesti Nemzeti Zenedében. Ugyanakkor féltékenyek voltak rá, mivel gyermeki meghittségű kapcsolatban állt Liszt Ferenccel, ami a sokkal fiatalabb nő részéről akár idealizált, szerelmi vonzalom is lehetett - írja róla a könyvben Alan Walker.
Halálának évfordulóján (július 31.) e könyvet ajánlom olvasóink figyelmébe!
"...mindezt a hatalmas hangzavart egy nő csinálta" címmel zeneszerzőnőket bemutató kiállítás nyílt 2012. februás 14-én a Verseghy Könyvtár Művészeti Szalonjában. A kiállítást az Országos Idegennyelvű Könyvtár Zeneműtárának munkatársai készítették, és március 8-ig tekinthető meg a könyvtár nyitvatartási idejében.
.jpg)
