Helló weblap látogatóink!

Közhírré tétetik, újra megnyitotta kapuját a Verseghy könyvtár nyári tábora. Polgár Kristóf a becsületes nevem és ebben az évben engem ért az a megtiszteltetés, hogy tudósíthatok a tábor napi eseményeiről. Szeretném veletek tudatni, hogy mióta hallottam erről a táborról, azóta minden évben ide jövök. Miért? Egész nap szórakozunk, játszunk, kirándulunk és a Tiszti klubban étkezünk ami százszor jobb mint a suli menzája. Ami igazán elszomorít az az, hogy ebben az évben csak egyhetes tábor lesz, mivel a könyvtáros nénik bábelőadásra készülnek és próbálnak. (Habár nem igazán értem, hogy mellettünk ezt miért nem tudják megcsinálni, hiszen olyan jók vagyunk.) Na de sebaj, előttünk a hét. A mai napon délelőtt (2009. június 15., hétfő) megismerkedtünk egymással, 28 gyermek nevét kellett megtanulnunk, hogy tudjuk ki kicsoda. Íme a táborozók névsora:

Délelőtt megismerkedtünk Szolnok nevezetességeivel, nem gondoltam volna, hogy ilyen sok érdekes látnivaló van városunkban. Először a megyeháza épületét néztük meg, csodaszép a megye címere az épület tetején. Tudtátok, hogy Magyarország legrégibb művésztelepe a Szolnoki Művésztelep és a régi szolnoki vár helyén épült fel. Nézzétek meg a Damjanich-emlékművet is , amely a dicsőséges tavaszi-hadjárat emlékére készült és 1912-ben állították fel. Az emlékmű carrarai fehérmárványból készült. Következő uticélunk a Vártemplom, amely a Szent István téren található és az egykori vár területén állt. Sétánkat folytatva a Tisza-híd lábánál megnéztük a Tiszai hajósok emléktábláját is, amely a  tiszai hajósoknak állít emléket. A tiszaparti játszótéren fejeztük be a délelőtti sétánkat és jó nagyot fogócskáztunk. 12 órakor mindenkinek megszólalt a gyomra és már nagyon vártuk az ebédet. A leves frankfurti volt a második féle pedig sertés sült krumplival. Úri dolgunk volt mert pincérek szolgálták fel az ebédet és még a tányérokat sem kellett visszahordanunk mert ők vitték el. Szuper! Délután a könyvtáros nénik visszakérdezték a délelőtt elhangzottakat. A csapat elég lusta volt és csak hatan játszottak. A legügyesebb Alfréd volt, a nyereménye egy kis hátizsák. Mindenki aki játszott meglepetést kapott. A nap végén már bánhatták azok akik nem játszottak, de hát ilyen az amikor a lustaság győz. Nekem nagyon bejött az első nap, várom a holnapot. Viszlát akkor is.

Stofi (Polgár Kristóf)
megbízott főszerkesztő

Ui: Képeket is csatolunk majd de annyi a program, hogy nincs időm feltölteni! Igyekszem majd vele.