BelépésOnline:
Jelenleg 0 felhasználó és 1 vendég van a webhelyen.
|
Helyismeret blogja"Hangja víg a hadzenének"A tavaszi hadjárat kezdetén újból fontos szerephez jutott Szolnok a tiszai átkelőhely és a vasút stratégiai fontossága miatt. A város 1849. január vége óta ismét osztrák kézen volt. A császári erők Szanda felől várták a magyar főerők támadását. A honvédő seregek azonban Cibakházánál átkelve a Tiszán erőltetett menetben egy éjszaka alatt Vezseny, Tiszavárkony és Tószeg felől érkezett a város határába.
1849. március 5-én a támadást Szanda felől váró osztrákokat Damjanich János Tószeg felől északnak szorította. Reggel 7 óra tájban a város legmagasabb pontján, a rendházzal egybe épült templom tornyában lévő osztrák figyelő észlelte a magyar csapatok közeledtét. Karger tábornok futárt küldött Abonyba Ottinger dandárjához és segítséget kért tőle. A hídfőt egy sorgyalog, egy fél vadászszázad és négy ágyú védte. A császári és királyi csapatok fő támaszpontja a vasúti indóház volt, ez előtt állították fel lovasütegüket.
Az Aradon kivégzett honvédtábornokok szolnoki dicsősége
"De most sokan kérdik:..."...mi történt? Ki tett itt csontból, húsból törvényt? 1947. február 25-én tartóztatták le jogellenesen Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt akkori főtitkárát, országgyűlési képviselőt. Mentelmi jogától megfosztva több évig börtönben tartották fogva, majd 1952-ben a Szovjetunióba hurcolták. 1956-ban hazatért és a Nagy Imre-kormány tagja lett. 1989-ben rehabilitálták. A rendszerváltás első évtizede után, 2000-ben az Országgyűlés ezt a napot a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyílvánította. Ezen a napon tisztelgünk a kommunizmus, a 20. század totalitárius rendszereinek áldozatai emléke előtt.
Február 25. A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja (olvasmányajánló)
Az első "szolnoki csata"Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején Szolnok város, a vasút és tiszai átkelőhelye többször is fontos szerepet játszott. A legtöbben a tavaszi hadjárat kezdetét jelentő március 5-i ütközet részleteit ismerik, melyet a hagyományőrző huszárok megidéznek az elmúlt években. Kevésbé él azonban a köztudatban az 1849. január végi szolnoki ütközet. Perczel Mór vezette a középponti mozgó sereget, mely a kiűrítés alatt álló Pest-Budát védte, majd Szolnokig vonult vissza, hogy a Tisza átkelési pontját tartsa. Január 10-én haditanácsot tartottak, ahol Josef Kollmann ezredes javasolta, hogy védjék továbbra is a Tisza vonalát, de Perczel ezt elvetette és január 13-án elhagyta Szolnokot és folytatta útját Debrecen felé. Két nap múlva hadteste megérkezett Karcagra. Ekkor az OHB arra utasította Perczelt és Répásy Mihály vezérőrnagyot, hogy fejezzék be a visszavonulást és mielőbb lépjenek fel Támadólag a Tisza-vonalat megszállva tartó császári erők ellen. Ugyanis ezekben a napokban a császári erők is a menekülő OHB nyomába indultak. Január 11-én érkezett Ceglédre Franz Ottinger vezérőrnagy két vértesezredével és egy röppentyűütegből álló dandárja. A Pest és Szolnok közötti vasút biztosítása, valamint a távíró-összeköttetés és a folyami átkelőhely helyreállítása volt a feladata. 1849. január 19-én Perczel - Répásy Mihály seregével megerősítve - közel 18 ezer emberrel és 66 ágyúval megindult Szolnok felé. Perczel Mór Törökszentmiklósról küldte el jelentését másnap az OHB részére. Az ütközet után csatlakozott táborához Dembinszky Henrik altábornagy.
A szolnoki ütközet, 1849. január 22.
1848-1849 Szolnok megyében : Válogatott dokumentumok. Szolnok : Szolnok Megyei Levéltár, 1979.
A tavaszi hadjárat 160. évfordulójára készített megyei emlékoldal
Perczel Mór (1811-1899)
Franz Ottinger (1792-1869)
Emlékjelek 2011A 2011-es esztendőben is bővült szűkebb otthonunk, Jász-Nagykun-Szolnok megye jeles személyiségeinek és emlékzetes eseményeinek emléket állító mementók száma. Számos új köztéri alkotást díszíti mostantól településeinket. Reméljük, hogy a következő esztendőben is újabb emlékművek és szobrok állításáról adhatunk hírt. Már 2011-ben elkezdődött gróf Szapáry Gyula miniszterelnök szobrának felállításához szükséges pénzösszeg gyűjtése a Szolnok Város Jövője Közalapítvány közreműködésével. Bízunk benne, hogy a tervezett Flórán-szobor is megvalósulhat, melynek 2011. augusztus 8-ra tervezték az átadását, azonban anyagi okok miatt ebben az évben nem készülhetett el a szolgálati és hősi halott tűzoltóknak emléket álló díszkút. 2011. december 20. Ebben az évben ünnepelte fennállásának 40. évfordulóját a Tiszamenti Regionális Vízművek. Ebből az alkalomból állított emléktáblát a társaság a munka közben életüket vesztett dolgozói tiszteletére.
Bemutatkozik a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. In: Szolnok Napja 2008 (2008.) p. 16.
Tiszamenti Reginális Vízművek Zrt.
2011. december 9. A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumban emléktáblát avattak Horváth Gyula (1887-1972) és fia, prof. Horváth Csaba (1930-2004) tiszteletére. Horváth Gyula a gimnázium egykori tanára volt, fia pedig az iskola padjait koptatta és vegyészmérnökként a Yale Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára lett. A NASA megbízásából ő építette meg az első nagynyomású folyadékkromatográfot.
2011. november 26. Szandaszőlősön új közteret adtak át, melyet Lengyel Antalról (1839-1906) neveztek el. A szolnoki Ipartestület egykori alapítójának a századfordulón betöltött sokoldalú közéleti tevékenységét ismerte el az utókor azzal, hogy Szandaszőlős megújult központi terének névadójává választotta.
Szolnoki Híradó. Vegyes tartalmú társadalmi hetilap [Mikrofilm]
Lengyel Antal : egy példamutató szolnoki polgár 2011. november 14. A 2003-ban lezuhant egy JAK-52-es gép. A baleset helyszinén korábban elhelyezett emléktáblát Tiszagyendáról ebben az évben átkerült a Szolnoki Repülőtörténeti Kiállítás bejárata mellé. Az emlékkövet magas rangú katonavezetők is megkoszorúzták.
2011. november 8.
Pückler József: Jászberényi rajzok. Jászberény, 1934. 2011. október 22. Mezőtúron Kun emlékhelyet avattak a Túrkevei út mellett az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére renedeztett ünnepségsorozat keretén belül. A Székeskertben felállított kunbaba Györfi Sándor karcagi szobrászművész alkotása. 2011. október 14. A Túri Fazekasmúzeum tornácán, az úgynevezett Iparososk falán helyezték el a mezőtúri bognármesterek és kerékgyártók emléket előtt tisztelgő kereket. A csaknem száz nevet tartalmazó alkotás leleplezésére a Munka és élet - Szemelvények a mezőtúri iparosműhelyek történetéből című időszaki kiállítás megnyitóján került sor. 2011. október 12. A karcagi Szentannai Sámuel Gimnázium és Szakközépiskola az intézmény névadója tiszteletére kopjafát álltott. Szentannai Sámuel (1876-1956) tudós tanár, az egykori Karcag Városi Földmívesiskola igazgatója tiszteletére az iskola minden évben megrendezi a Szentannai-napokat, amelynek keretében ebben az évben kopjafát avattak a névadó sírjánál a karcagi Déli temetőben. A kopjafát a tudós dédunokaöccse, dr. Szentannai Dénes készítette.
2011. szeptember 29. Pozsonyi Katalin (1953-2001), a túrkevei Petőfi Sándor Általános Iskola egykori igazgatója tiszteletére emléktáblát avattak az oktatási intézmény aulájában. Az iskola évekkel ezelőtt emlékplakettet nevezett el az intézményvezető pedagógusról, amit a legkiemelkedőbb diákok kaphatnak meg.
Képes riport az emléktábla avatásról 2011. szeptember 28. Szolnokon emléktáblát avattak a város legismertebb cigányprímásának, Lukács Jánosnak emlékére. A márványtáblát a zenész szülőházának falán állították fel a Szapáry úton. Az avatási ünnepségen Kovács Mihály, a Tisza Táncegyüttes művészeti egyesület elnöke emlékezett meg Lukács Jánosról, aki éveken át a táncegyüttesnek is játszott. 2011. szeptember 24. A kunhegyesi Mihály Napi Sokadalom rendezvényeinek egyik látványossága ebben az évben Szabó György Hidra című alkotásának ünnepélyes átadása volt. A város megújuló központjában állították fel a két sárkányt ábrázoló szökókút-párost. 2011. szeptember 23. A törökszentmiklósi Szentháromság Patika 2011-ben már századik éve szolgálja a város lakóit. 1911. augusztus 8-án nyitotta meg kapuit Garzó Gyula gyógyszertára, Törökszentmikós harmadik patikája a mai Kapisztán utcában. 1984-ben az eredeti patika épületét lebontották. A mai Kossuth Lajos úti épületben azonban megtekinthető az 1910-es évekből származó eredeti patikabútorzat. A centenárium alkalmából a gyógyszertár falán emléktáblát helyeztek el és egy múzeumsarkot is kialakította.
2011. szeptember 17. A jászberényi Hamza Múzeum épületének falán leplezték le a helyi festőművész, Makay József (1919-1979) emléktábláját.
2011. szeptember 12. A szolnoki Mária utca és Templom út találkozásánál felállították a felújított Mária szobrot. Bauer György alkotását egy tűzvész után állították fel eredetileg a Mária utcában álló egyik lakóépület szoborfülkéjében 1847-ben. A tűzvészre utal a szbor talapzatán található Szent Flórián ábrázolás is. A szakrális alkotás hányattatásai 1951-ben az egyházi üldöztetés időszakában kezdődtek. A Nemzeti Galéria restaurátor műhelyében felújított szobor mostantól azonban újra méltó helyén áll a Belvárosi Nagytemplom szomszédságában. Szintén ezen a napon avatták újra a nemrég felújított 278 éves Xavéri Szent Ferenc kápolnát is.
Kósa Károly: "...közpártfogás alá vétel elhatároztatott" 2011. szeptember 8. Berekfürdő 1991. szeptember 8-án lett önálló település. A népszavazás 20. évfordulója alkalmából a falunapon avatták fel Andrási Mihály Király Zsiga-díjas népi iparmművész kunkapuját. A karcagi fafaragó a község művelődési ház udvarára készítette a kun motívumokkal díszített koporsó formájú kapufedéllel borított kapufélfát és kapuszárnyat.
Korkis Péter: Kunkapu a faluközpontban
2011. szeptember 6. Alexander Imre (1883-1969) emléktábláját leplezték le a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár épületének falán Szolnokon. Alexander Imre vármegye alispánja volt 1919 és 1944 között, aki egy igen nehéz történelmi időszakban kezdett közigazgatási feladatinak ellátáshoz és egy újabb vészkorszak, a szélsőjobboldali erők hatalomra kerülése idején vonult vissza. Számos szervezetben töltött be tisztséget. A szolnoki evangélikus egyházközség felügyelőjeként például a hitközség templomának felépítésében is tevékenyen működött közre. Munkásságát kortársai is elismerték. Többször részesült magas állami kitüntetésben. Az utókor pedig ezen emléktáblával tiszteleg az egykori vármegyei alispán munkássága előtt, mely Kligl Sándor szobrászművész alkotása.
Aktuális hírmagazin tudosítása (video) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár honlapja 2011. szeptember 1. A szolnoki Szigligeti Színház vezetése emléktáblát avatott Iglódi István (1944-2009) színész-rendező és Schwajda György (1943-2010) drámaíró, színházigazgató emlékére. A kortás magyar színjátszás e két jeles művésze sok szállal kapcsolódott a Szigligeti Színházhoz. Schwajda György az 1970-es években dramaturgként dolgozott a szolnoki teátrumban. Kligl Sándor szobrász által készített domborművek a színház főbejárata előtti parkos részen kaptak helyett. 1978-ban három hónapig, majd 1985 és 1992, illetve 1995 és 2000 között volt színházigazgató. Első igazgatói időszaka alatt, 1990-ben nyerte el a színházépülete mai arculatát. Szolnok város díszpolgári címet is adományozott a színigazgatónak.
Romeo és Júlia. Szolnok, 1995. Schwajda György: Csoda : komédia egy felvonásban. Szolnok, 1979. 2011. augusztus 27. Mezőtúron teret neveztek el a város jeles szülőttjéről, Gyalog Magda népdal- és citeraművészről. A Kossuth Lajos Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola melletti tér viseli ezentúl a helyi Szivárvány Citerazenekar alapítójának nevét.
2011. augusztus 20. Mezőtúr új díszkúttal gyarapodott a nemzeti ünnep alkalmából. A városban élő Takács Győző keramikusművész alkotását a Móricz zsigmond Közösségi Ház előtti téren állították fel. A kerámia kutat a városra jellemző természeti motívumok díszítik, melyet korszerű világítástechnikával is felszereltek. 2011. augusztus 19. Kunszentmárton búzakalászt mintázó szobrot kapott a kaposvári székhelyű Kunok Somogyi Egyesültétől, melyet a városháza aulájában helyeztek el. A tölgyfából készült búzakalászt ábrázoló szobrot Csikós Nagy Márton szobrászművész készítette a hagyományos Hármas kerületi kézi aratóverseny tiszteletére, melyet 7. alkalommal rendeztek meg. 2011. július 9. A fővárosban avatták fel Gubicz András (1820-1869) gépész, ekegyáros emléktábláját, aki Jászjákóhalmáról származik. Budapesten, az V. kerületben a neves feltaláló születésének 190. évfordulója alkalmából szülőfaluja és leszármazottai állítottak márványtáblát az egykori üzemének helyén, a Váci utcában.
Fodor István Ferenc: Jászjákóhalmi emléktáblák. In: Honismeret 31. évf. (2003.) 1. sz. pp. 87-92. 2011. június 28. A túrkevei városi sportcsarnok Kiss Kálmán birkózó mesteredző nevét viseli 2011-től. A város sportjáért dolgozó, a tanítványaival a városnak országos és nemzetközi sikereket is hozó szakember 50 éves munkáját ismerék el, akit 2010-ben a Magyar Bírkózó Szövetség „Fél évszázad a birkózásért" rangos kitüntetésben is részesítette. A névadó ünnepség keretén belül leleplezték a spotcsarnok épületében Kiss Kálmán emléktábláját, valamint kőbe vésve örökítették meg a centenáriumát ünneplő Túrkevei VSE legjelesebb sportolóinak nevét. Öt emléktáblán 267 helyi sportoló neve kapott helyett. Ezen a napon került sor a Keve Kupa megrendezésére is a 750. éves fennállást üneplő városban. A névadó ünnepségen jelen volt Hegedűs Csaba olimpiai bajnok birkózó, az országos szakszövetség hivatalban lévő elnöke.
2011. június 26. Ökomenikus istentisztelet keretein belül avatták fel a Holokauszt mártírjainak emlékkövét Szolnokon az egykori zsinagóga épülete előtti téren. 2011. június 24. XI. Ince (1611-1689) pápának állítottak emléket Szolnokon. A szolnoki Vártemplom falán emléktábla hirdeti Ince pápának a török elleni küzdelemben szerzett érdemeit. A Vártemplom egykori plébánosa, a város egyháztörténetésze Gacsári Kis Sándor kezdeményezte az emléktábla felállítását, melyet Nagy László Tamás kapucinus atya készített el. Az emléktábla ünnepélyes leleplezésére a VII. Váci Egyházmegyei Találkozó keretén belül került sor. 2011. június 17. A MÁV Gépészeti Zrt. vezérigazgatója, Zaránd György adta át a felújított víztorony kulcsát Szolnok város polgármseterének. Ünnepélyes keretek között avatták újra a szolnoki MÁV Járműjavító Kőrösi úti telepén álló 2009-ben ipari műemléknek nyílvánított víztornyot, mely 1895-ben épült. A díszkivilágítást is kapott épület régi pompájában idézi meg az utókor számára a századforduló megyeszékhelyét.
2011. június 12. A szolnoki Tiszavirág Fesztivál nyitónapján avatták fel a Tiszai hajósok terén a Tiszavirág-szobrot. A kérészpárt ábrázoló kompozíció, mely egy feszített víztükrű medencében áll, Varga Gábor szobrászművész alkotása. A szobor átadásával lett teljes az év elején átadott hidat körülölelő park arculatának kialakítása.
Somogyi Attila felvétele 2011. június 4. Jászapátiban Trianoni emléktáblát avattak a városháza épületének főhomlokzatán. Trianoni emléktábla avatása (video) 2011. június 4. Kunszentmártonban, a Köztársaság téri parkban, a római katolikus templom közelében állították fel a Virág János fafaragó által díszített haranglábat, valamint a 56 kg súlyú A hangú Trianoni emlékharangot is felszentelték. A harangláb közadakozásból épült. Az új harang pontosan 16 óra 32 perckor szólalt meg először, amikor 1920. június 4-én Trianonban aláírták a békediktátumot. Az ünnepi műsor után került sor a harangláb megkoszorúzására. Az avatóünnepség érdekessége volt, hogy az ezen a napon Kétpón megrendezett Jászkun Szala rendezvényről húsz galambot indítottak Kunszentmárton felé, illetve Kunszentmártonból is röptettek galambokat a fesztiválra ugyanebben az időben. Június 4-én harangláb avatás. In: Kunszentmártoni Hír-Lap 2011. 8. sz. p. 10.
Harangszentelés, haranglábavatás 2011. május 28. 1951-ben több nemesi családot telepítettek ki a fővárosból Jászkisérre. A Jászkisérre hurcoltak között volt az a Bethlen család, az 1908-as londoni olimpikon, Zachár Imre és Bitó László, aki felnőttként, mint a Columbia Egyetem professzora feltalálta a Xalatán cseppet. A szomorú történelmi eseménynek évfordulója alkalmából emelt emléktáblát a Jászkisériek Baráti Egyesülete. A tájház falán elhelyezett márványtábla Győrfi Sándor szobrászművész munkája. Az emlékmisét Kladiva Imre espres celebrálta, aki gyermekként élte át a kitelepítéseket.
Élned, halnod... : A munkatáboroktól az 1956-os forradalomig. Budapest, 2005. Emlékek a boldogházi tanyavilágról. Jászboldogháza, 2006. A hortobágyi kényszermunkatáborok 1950-1953. Budapest, 2004. "Magukkal fogjuk megzsírozni a földet". Budapest, 2001. Somlay Gizella: Tiszaföldvári napló, 1951-1953. Pomáz, 2009. Száműzöttek a Hortobágyon : emlékek a borsósi kényszermunkatáborból, 1952-1953. Budapest, 2006. Széchenyi Kinga: Megbélyegzettek : a kitelepítések tragédiája. Pomáz, 2008. Varga Albert: Rab voltam a Hortobágyon : Árkustanya, 1950-1953. Budapest, 2005.
Kitelepíettek emléktáblájának avatás (video) 2011. március 5. Szolnokon a Tiszai hajósok terén, az 1. világháborús szobor mellett avatták újjá az Országzászlót. A Szolnokért Egyesület kezdeményezésére adakozásból felállított emlékmű a 2011-ben átadott új gyaloghíd tőszomszédságában található. Az emlékmű létrejöttéhez támogatást nyújtó személyek neve is olvasható az Országzászló talapzatán elhelyezett emléktáblán. A város 1934-ben emelt országzászlóját, mely a Eötvös téren állt, a bevonuló szovjet csapatok rombolták le 1944-ben.
2011. január 22. Ünnepélyes keretek között avatták fel a megyeszékhely új hídját. A Tiszaligetet és a Tiszai hajósok terén keresztül a városközpontot összekötő gyaloghíd alapkövét 2009. augusztus elején rakták le. A Tiszavirág híd „Szolnok a Tisza fővárosa városközpont rehabilitáció” projekt keretében uniós támogatással valósul meg. Érdekes adalék, hogy a helyi televízió, a Szolnok TV a híd avatásáról készült tudósításával jelentkezett először a Cable News Network (CNN) World View műsorában.
Jeles évfordulók 2012-ben945 éve 1067-ben, a Zászty apátság alapítólevelében említik először Jászladány település nevét. 735 éve 1277-ben szerepel először a forrásokban Nagyiván község neve. 680 éve 1332-ben gótikus stílusban épült fel a Szentháromság téri római katolikus templom Jászberényben. A templomot töbször is átépítték, míg elérte mai barokk külsejét.
665 éve Zagyvarékas első írásos említése 1347-ből származik. A forrásban "Rekas" néven említik. 655 éve A jászok által a 13. században benépesített tájegység, a Jászság gazdasági, szellemi és vallási központja kezdettől fogva Jászberény, amelyet a források 1357-ben említenek először „Beren” névalakban. 595 éve 1417. június 24-én kelt oklevelében Zsigmond király vásártartási jogot adományoz Fegyvernek falubirtoknak.
590 éve 1422-ben Zsigmond király oklevelet adott ki Szolnokon. A település lakóit felmentette a királyi harmincadok, a vámok és rév bétek fizetése alól. A kiváltságok a mezőváros gazdasági és kulturális fejlődését alapozták meg. 545 éve 1467-ből származik Tiszaföldvár első írásos említése. Elnevezéséből arra lehet következtetni, hogy korábban egy erődítmény lehetett itt. 540 éve 1472-ben épült fel a jászberényi ferences templom és kolostor gótikus stílusban. A török hódoltság idején a törökök palánkvárrá alakították át. A 18. század folyamán barokk stílusban átépítették, de a templom külseje a mai napig őrzi gótikus stílusjegyeit.
460 éve 1552. március 8-án I. Ferdinánd király kinevezi Zay Ferencet Külső-Szolnok vármegyei ispánnak. A törökök a hont-nógrádi végvárvonal áttörése, illetve a Temesköz meghódítása után 1552. augusztusában két sereget indítottak Szolnok ellen. Augusztus 20-án Ali budai basa megszállta Szolnok környékét. A hónap végére Ahmed nagyvezér is csatlakozott hozzá. Szeptember 2-án 50 000 fős török sereg ostromzár alá vonta a várat. A német és spanyol zsoldosok elmenekültek, sorsára hagyva a várat, amely szeptember 4-én török kézre került, majd hamarosan a balaszentmiklósi (a mai Törökszentmiklós) palánkvárat is elfoglalták. A törökök 1685-ig tartotta megszállás alatt a vidéket.
Szolnok ostroma 1552-ben. Egykorú kép Ortelius Redivivus-ból
Belitzky János: Ascananio Centorio, Szolnok 1552. évi. In: Jászkunság, 15. évf. (1969.09.) 3. sz. pp. 139-144. 455 éve 1557-ből maradt fenn a legrégebbi összeírás, amely a nagykunsági falvakat veszi számba. 450 éve 1562-ben itt épült fel az ország első állandó Tisza-hídja. A szolnoki török kori híd (é. sz. 47° 10′ 16.84″, k. h. 20° 12′ 09.86″) maradványai napvilágra kerültek a Tisza 2003-as augusztusi alacsony vízállásakor.
Kertész Róbert [et al.]: Az első híd a Tiszán [HTML dokumentum] Kertész Róbert: Török fahidak a Tiszán. In: Köprü = Híd 7. évf. (2005) 1-2. sz. p. 16.
330 éve 1682-ben Thököly Imre a budai török vezérnél tett látogatása alkalmával Szolnokot is útba ejtette. Május 5-én érkezett a városi török helyőrségbe. 310 éve 1702-ben I. Lipót király elzálogosította a Hármas Kerületet a Német Lovagrendnek. A bécsi udvar a törökök kiűzése után korona birtokként tekintett Magyarországra. Pénzszerzés céljából birtokos nélküli területeket bocsátottak áruba.
300 éve 1712-ben XII. Károly svéd király megszállt a jászárokszállási Külső Fogadóban hazánkon átutazóban. Az egykori postafogadó a 18. század első felében épült barokk műemléképület. A földszintes épület, mely napjainkban magánlakásként funkcionál, kőkeresztes kapujának zárókövén ma is látható a faragott jászkürt.
295 éve 1717-ben karcagi gazdák beköltözésével kezdődött meg Kisújszállás újratelepítése. Orczy István a Hármas Kerület lovagrendi főkapitánya 1717. augusztus 17-én küldte el a Német Lovagrendhez azt a szabadalomlevelet, amely kétévi adómentességet adott a betelepülőknek. Ettől az évtől nagyméretű népmozgás indult meg. A szétszóródott őslakosság maradványai, leszármazottaik térnek vissza, illetve új hazát kereső idegenek települnek be. A kisújszállási Református Egyházközség 1717-től kezdődően vezeti anyakönyveit, mely dokumentumok a település múltjának felbecsülhetetlen emlékei. Szintén Orczy István főkapitány adott engedély a kunszentmártoni puszták benépesítésére. 1717-től Jászapátiból, Jászalsószentgyörgyről és más jász településekről érkeztek új lakók a Nagykunsághoz tartozó településre. 275 éve 1737-ben Kunhegyesen született Mészáros János (1737-1801), aki fiatalon beállt közhuszárnak a császári seregbe. Vitézsége és a török háborúk alatt szerzett érdemeiért tábornoki rangot kapott. 1794-ben a Mária Terézia rend lovagkeresztjét nyerte el. Bárói méltóságot és birtokot kapott. Csomaközön telepedett le és alapított családot a „Nagykunsági Brigadéros”. 260 éve 1752-ben állították fel Jászberényben a Köztársaság téren álló barokk kálváriát. A kőkereszt lábainál Mária Magdolna és mellette két pilléren Mária és Mária Salóme szobrai. A talapzat közepén lévő fülkében Szent Rozália fekvő alakja található. 255 éve 1757. április 3-án született Verseghy Ferenc (1757-1822) Szolnokon. Habár az országos hírt nevet szerző tudós költő még gyermekként elkerült szülővárosából, túl élte felén született Külső-Szolnok című versében méltó emléket állított a településnek. A Verseghy Kör, a Verseghy Gimnázium és az 1954-ben Verseghy Ferencről elnevezett megyei könyvtár ápolja a neves névadó emlékét.
Verseghy Ferenc. Remete Márton festménye 1757-ben emelték a festett szakrális műemlékegyüttest, a pasztell színekkel népies festéssel készült barokk kálváriát Jászladányban. A szoborcsoport a Hősök terén áll.
1757-ben épült Tiszaroff barokk stílusú református temploma, melynek tornya középkori eredetű. Ebben az esztendőben kezdődött el a cibakházi római katolikus templom építése A műemlék jellegű barokk templom 3 év alatt készült el. 1757-ben készült el a szolnoki ferences templom barokk épülete, mely J. B. Carlone egri építész munkája.
245 éve 1767-ben épült Jászárokszállás fő látványossága, a római katolikus templom. A régebbi 1630-ban épült templom helyén épült fel a ma látható barokk stílusú templom. Az új templom tornya a copf kapuzattal csak 20 évvel később, 1787-ben készült el.
240 éve 1772-ben Dósa Pál jász kapitány saját háza előtt egy magas oszlopon álló Mária-szobrot állított fel Jászapátiban. Az eredetileg lépcsőkkel ellátott talapzaton a makkfalvi Dósa család nemesi címere látható. A barokk stílusban készült szakrális szobor ma műemlék. 235 éve 1777-ben kezdődött meg a jászdózsai római katolikus templom építése. Anadri Kristóf tarnamérai pallér 1782-ben fejezte be a templom építési munkálatait. A szentély és a hajó mennyezetének freskóit Farenzon Ferenc festette.
230 éve 1782-ben épült fel Kőtelek község római katolikus temploma. 225 éve 1787-től vezetik az anyakönyveket Újszászon. Ekkor létesíttték a helyi lelkészséget, amelyet 205 esztendővel ezelőtt, 1807-ben emeltek plébánia rangra. 1787-ben épült Tiszainoka református temploma. 1787-ben kezdődött a törökszentmiklósi késő barokk stílusú református templom építése. A Kossuth Lajos úton található műemlék jellegű templomot Rábel Károly építész tervezte. 220 éve 1792-ben épült Nagyiván római katolikus plébániája. Ebben az esztendőben készült el a mezőtúri református templom. A barokk stílusú épület a 19. század közepén klasszicista külsőt kapott.
215 éve 1797-ben József Antal főherceg országnádori minőségében Jászberénybe látogatott. E látogatás emlékére egy évvel később oszlopot emeltek a jászberényiek. A Nádor-oszlopot 1997-ben, a látogatás 200. évfordulója alkalmából újították fel. 1797-ben fejeződött be Rábel Károly építőmester tervei és irányítása alatt a karcagi református templom építése.
210 éve 1802. november 1-jén született gróf Szapáry Gyula (1802-1905), Magyarország egykori miniszterelnöke (1890-1892). Apja, Szapáry József báró Orczy Annával kötött házassága révén jutott Heves-Külső-Szolnok vármegyében, Pusztataskonyban és Fegyvernek-Szapárfaluban. Szapáry Gyula egészen fiatalon Heves és Külső-Szolnok vármegye gazdasági egyesületét vezette. A vármegye törvényhatósági bizottságának haláláig virilis tagja volt. Jogi tanulmányai befejezése után a taskonyi birtokon kezdett el gazdálkodni. A millenniumi világkiállításon az uradalom termékeivel aratott nagy sikert. Az 1863-as súlyos aszályt követően nagyszabású segélyakciót indított a lakosság megsegítésére. 1860 végén lett a vármegye első alispánja, majd 1867-től főispán. A Felirati párt híveként kapta meg a szolnoki választókerület országgyűlési képviselői mandátumát 1861-ben és 1865-ben, majd az 1872-es és 1875-ös választásokon az abádszalóki, 1878-tól pedig a törökszentmiklósi választókerület képviselője volt.
Gróf Szapáry Gyula domborműve a Szolnoki Panteonban. Simon Ferenc szobrászművész alkotása (2009) 195 éve 1807-ben kapott mezővárosi rangot Kunszentmárton. 200 éve 1812. január 12-én született Polgár János (1812-1873) Kunhegyesen. A helyi iskola igazgatója mint nemzetőri hadnagy, majd százados vett rész az 1848-49-es szabadságharcban. Később városi főjegyző, főbíró, majd vármegyei tisztviselő lett, aki időskorában versírással is foglalatoskodott. Több korabeli folyóirat közölte költeményeit. Az Igazmondónak munkatársa is volt 1867 és 1873 között. Az irodalomban Purgányi néven volt ismeretes. Ez a néven utcát neveztek el róla Kunhegyesen. 1812 és 1817 között emelték fel Tiszavárkony késő barokk stílusban épült római katolikus templomát.
195 éve 1817 és 1822 között épült a mezőtúri római katolikus templom. A Szabadság téren álló klasszicista műemlék egyhajó, négyboltszakaszos hajóval bíró templom. 190 éve 1822-ben kezdődött a szolnoki Vártemplom építése. A klasszicista stílusú római katolikus templom a lebontott török mecset köveinek felhasználásával készült. Építője Homályossy Ferenc ácsmester volt. Mai magasabb és módosított formáját 90 évvel ezelőtt, az 1919-es román ágyúzás okozta sérülések kijavítása után, 1922-ben nyerte el.
1822-ben készült el a túrkevei római katolikus templom klasszicista épülete. 185 éve 1827-ben a kunhegyesiek három kőhidat építettnek a Kakaton Zugány János túri kőművessel. Kunhegyes jelképe, a kéttornyú református templom építése 1827-ben indult el Homályossy Ferenc ácsmester tervei szerint. Egy évtizeddel később merült fel a második torony gondolata. A klasszicista stílusú épület 1848-ban nyerte el mai alakját.
1827-ben, öt évnyi munkálatok után, fejeződött be a tiszafüredi klasszicista stílusú római katolikus templom építése. 1827-ben nyerte el mai alakját Jászberényben a Jászkun Kerületi székház épülete. Az átépítés Rábel Károly nevéhez fűzödik. A 18. századi épület barokk-rokokó stílusú átépítésekor, 1782-ben készült díszes homlokzatának meghatározó szobrait és kőrózsáját az 1827-es rekonstrukció alkalmával eltávolították és a város különböző közterein helyezték el. 180 éve 1832-ben készült el Kunhegyes neoklasszicista stílusban épült műemlék jellegű római katolikus temploma. 170 éve 1842-ben épült a Jász Múzeum épülete Jászberényben, mely eredeti rendeltetése szerint istállónak készült az új városháza udvarán. Ebben az esztendőben fejeződött be a mai József Attila téren álló Szentkúti római katolikus templom építése is. A klasszicista stílusban épült templom egyike Jászberény számos 19. századi műemlékjellegű épületeinek. 165 éve 1847 márciusában készültek el a kunhegyesi református templom két új harangja. A harangokat a helyi hívek öntették. 1847. szeptember 1-jén adták át az ország második vasútvonalát Pest és Szolnok között. Az Nyugati Pályaudvarról indult két gőzvontatású szerelvényt Szolnokon ünneplő tömeg fogadta. Az ünnepi beszédet Kossuth Lajos mondta el, a rendezvényen részt vett Széchenyi István is. A szolnoki tiszai pályaudvar a hajóállomás mellett került kialakításra. Az Indóház volt hazánk legrégibb vasútállomás épülete. Klasszicista stílusban épült Wilhelm Paul Sprenger tervei alapján.
Petőfi Sándor pedig még ebben az évben végigutazott az újonnan megnyitott vasútvonalon. Petőfi 1847-ben Mezőtúron is megfordult. Az az egykori a zsindelytetős fogadó, amelyben megszállt, ma a Petőfi-ház nevet viseli. A költő itt írta az Utazás az Alföldön című versét. 1847-ben készült el a Városháza épülete Jászapátin Gál Jószef építőmester irányítása alatt. A késő klasszicista sítlusú épület egyik szárnyában még felfedezhetők az előző, 1765-ben épült városháza része. A műemlék jellegű épület ma a városi könyvtárnak ad otthont.
1847-ben emelték Jászladányban a zömök talapzatra helyezett dór oszlopon álló, klasszicista stílusú Szentháromság-szobrot a templom melletti kertben. A népiesen festett szobor alakjai földgömbön ülnek.
155 éve Tíz évvel később, 1857-ben épült meg a Szolnokot Püspökladányon át Debrecennel összekötő vasútvonal. Tiszavidéki Vasút társaságának szüksége volt egy új pályaudvarra. A vasút kelet felé való vezetése miatt az új állomás az akkori várostól messzebb került megépítésre. November 19-én adták át Szolnokon az új felvételi épületét és a sínek felé épített díszes facsarnokot. A csarnokot a századforduló táján le kellett bontani, mert tűzveszélyesnek bizonyult a gőzmozdonyok miatt. A vasút egy új iparág, a közlekedési ipar megtelepedését is jelentette. Az 1857-ben épült vasúti műhely a szolnoki járműjavító legrégibb épülete. Ebben az évben a Szolnok-Debrecen vasútvonal mentén sorra emelkedtek a vasúti építmények: Törökszentmiklós, Karcag, valamint Kisújszállás (mai Arany János utca végén) állomásépületei.
A romantikus stílusú felvételi épület Szolnokon
Cseh Géza: Adalékok Jász-Nagykun-Szolnok megye vasúti fővonalainak kiépítéséhez. In: Zounuk : A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár évkönyve : 12.Szolnok : Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, 1997. pp. 9-38. 1857-ben Kunhegyesen született Tyukodi Szabó Pál (1857-1925) szűcsmester. Szép, dúsan hímzett asszonybundáiért külföldről is felkeresték. Munkái bejárták a világkiállításait és ezzel nemzetközi hírt szerezett a helyi Ipartestületnek is. Dorogi Márton: A kunsági kisbunda. Szolnok, 1962. 150 éve 1862-ben kezdődött a fegyverneki római katolikus templom építése. A romantikus sítlusú épület Gerster Károly pesti építész építette Feszl Frigyes és Kauser Lipót közreműködésével. 145 éve 1867-ben teremtette meg Széky Péter a tiszaigari arborétum alapjait, ahol napjainkban a Közép-Tiszavidék egyik legjelentősebb fagyűjteménye található. 140 éve 1872. évi végén Kisújszállás és Kunhegyes rendezett tanácsú várossá lett. Ebben az évben vált Kenderes a tiszai felső járás székhelyévé. A török hódoltság idején a szolnoki szandzsák faluja, Szajol ekkor lett nagyközség. A 18. századi rác támadás következtében elnéptelenedett Tiszasüly 1872-ben alakult ismét községgé. 135 éve 1877. október 5-én alakult meg a Kunhegyesi Iparos Olvasókör. 130 éve 1882. május 8-án született Ágoston Sándor (1882-1960) püspök-lelkipásztor. A bácsfeketehegyi egyházfi volt a Kunhegyes és Feketics közötti kapcsolatfelvételnek.
Víg Márta: Ágoston Sándor. In: Kunhegyesi nagykun kalendárium. 2002. Kunhegyes, 2002. pp. 134-135. 1882. május végén kezdtek a régi szolnoki városháza bontásába. A Kossuth téren álló mai városháza épülete 1882 és 1884 között épült fel.
125 éve 1887. február 6-án tartott képviselőtestületi gyűlésen döntött arról Kisújszállás Kossuth Lajost a város díszpolgárává választotta. Kisújszállás a Kossuth Szövetség országos szervezetének a tagja, amely a városnak Kossuth-emlékhely címet adományozott 2002-ben. (2012-ben ünnepeljük Kossuth születésének 210. évfordulóját, aki 1802. szeptember 19-én született.) 1887. március 16-án született dr. Kolosy Lajos (1887-1961) törvényszéki bíró. 1912-ben jelent meg A nádor a magyar alkotmány terén című munkája. Nyugdíjazása után a Túrkevei Hírlapban számos cikke jelent meg a Nagykunság történetéről. Kunhegyes története című helytörténet munkája 1926-ban látott napvilágot. Lánya, a fiatalon elhunyt Kolosy Elvira, akinek költeményei az MTA pályázatán kétszer is dicséretet kapott és számos országos lap közölte verseit. 1887-ben államosították a ferencesek által alapított szolnoki Főgimnáziumot és elrendelték 8 osztályúvá fejlesztését. Ebben az esztendőben kezdtek a késő eklektikus stílusú egyemeletes iskolaépület építésébe a Tisza parton az egykori sóházak területén.
120 éve 1892. június 22-én kezdték meg a kunhegyesi izraelita templom építését, melyet 10 évvel ezelőtt 2002-ben bontottak le. 1892 szeptemberében kapta a megyeszékhely főtere a Kossuth tér nevet. Kossuth Lajos 1848 őszén toborzó útján az akkori szolnoki városháza udvarán és a főtéren beszédet tartott, erre az eseményre emlékeztek a helybeliek a tér elnevezésével.
1892-ben épült az a jászárokszállási lakóház, mely napjainkban a helyi néprajzi kiállításnak ad otthon. A Jász-ház 1994-ben nyitotta meg kapuit az egykori módos gazda hatoszlopos házában.
115 éve 1897-ben Abád és Tiszaszalók községek egyesüléséből létrejött a mai Abádszalók. Kuncsorba ebben az évben szakadt el Kunszentmártontól és vált önálló nagyközséggé. 1897-ben épült fel Mezőtúron a Nemzeti Szálloda, a Kossuth tér egyik meghatározó épülete. 1897. március 24-én született dr. Bujk Gábor (1897-1967), Karcag város országos hírű tudósa. Édesapja Bujk Béla a karcagi gimnázium igazgatója volt. Vegyészmérnökként a kalocsai Mezőgazdasági Vegykísérleti és Paprikakísérleti Állomáson elsőként foglalkozott a fűszerpaprika talajtani és tápanyagfelvételi vizsgálatával. Számos kísérlete megjelent a Földmívesügyi Minisztárium által kiadott „Kísérleti Közlemények” című szaklapban is. Ő kezdeményezte a Kalocsa és Kalocsavidéki Fűszerpaprika Szövetségének a létrehozását.
Szuchy Károlyné, dr: Akire emlékezni fogunk … In: Karcagi kalendároim 2002. Karcag, 2002.pp. 49-54. Szuchy Károlyné, dr: A paprika kutatója. In: Karcagi kalendárium, 2006.Karcag, 2005. p. 217. 110 éve 1902 nyarán avatták fel a Szolnoki Művésztelep vöröstéglás épületeit. A régi vár helyén kiépített parkban 12 műterem várta a művészeket. Fényes Adolf és Aba-Novák Vilmos volt a Művésztelep első évtizedének két legmeghatározóbb egyénisége. A több, mint 100 év alatt pedig számtalan festőnek, szobrásznak adtak alkotó otthont a Zagyva-parti műteremlakások.
90 éves a Szolnoki Művésztelep, 1902-1992. Szolnok, [1992] Egri Mária: Szolnok, művésztelep. Budapest, 1983. Egri Mária: A szolnoki művésztelep. Budapest, 1977. Ragó Csilla: A Szolnoki Művésztelep kilencven éve (1902-1992). [Szolnok], 1992 Végvári Lajos: Szolnoki művészet : 1852-1952. Budapest, 1952. 1902-ben állították fel Jászjákóhalmán Nepomuki Szent János szobrát.
1902-ben épült Cserkeszőlőn a műemlék borospince, mely a Tópart úton található. Egykor a Szinyei Merse-kastélyhoz tartozott és a helyi kádermesterek remekeiben tárolták a jó minőségű alföldi borokat. 1902-ben, Kossuth Lajos születésének 100. évfordulója alkalmából több megyebeli település állított emléket a politikus emlékére. Tiszafüreden 1902. szeptember 14-én emeltek táblát a Lipcsey-kúria falán. A fekete márványtábla az 1849. március 4-5-i Kossuth-Görgey találkozóra van hivatva emlékeztetni. Kunszentmártonban az egykori vendégfogadó épületének falán állítottak emléktáblát, ahol Kossuth Lajos 1849. júliusában töltött egy éjszakát. 105 éve 1907. január 9-én született Kunhegyesen Molnár Pál (1907-1968) irodalomtörténész. Színháztörténettel és dramaturgiával, irodalomkritikával, a nyelvoktatás metodikájával, könyv- és könyvtártudománnyal foglalkozott A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem könyvtárának munkatársa és a német tanszéken tanára volt. 100 éve 1912. április 20-án került sor a szolnoki színház ünnepélyes átadására. A megnyitón Szép Ernő külön erre az eseményre írt prológusát olvasta fel a szerző. Az ünnepi műsorban Erkel Ferenc, Katona József és Moliére művéből adtak elő jelenetet neves vendégművészek és a színház társulata. A díszelőadás a Rákóczi induló hangjaival zárult. Englert Károly tervezte épület számos átalakításon ment át az elmúlt száz év alatt. Mai külsejét 1991-ben nyerte el.
1912. május 19-én leplezték le Damjanich János emlékművét Szolnokon. A Művésztelep előtt található négy alakos szoborcsoportot Gondos Imre tervei alapján Radnai Béla szobrász-tanár készítette el carrarai márványból. A művész azt a jelenetet ragadta meg, amikor a tábornok vörös sipkásai élén bevonul Szolnokra. A diadalív közepén az katonai kitüntetés látható, melyet a csata vezére Kossuth Lajostól kapott a Szolnoknál kivívott győzelemért. A talapzaton Damjanich neve olvasható. Több mint 10 éven át gyűjtötte a Szoborbizottság az emlékmű elkészítéséhez szükséges adományokat. Az adományozók sorába tartozott Damjanich özvegye, Csernovics Emilia is.
1912. március 14. a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank megalapítja a Szolnoki Cukorgyár Részvénytársaságot. 1912. november 15-én Jászárokszálláson született Görbe János (1912-1968) Kossuth-díjas színész. Gyermekkorában szülőhelyén bojtár és címfestő inas is volt. Később Budapestre költözött, ahol eleinte segédmunkásként kereste kenyerét. Rózsahegyi Kálmán színiiskolája elvégzése után több színházban is játszott. Országos népszerűséget azonban a filmszerepek hoztak a munkás- és parasztfigurák hiteles megformálása miatt. Szülőhelyén a színjátszó egyesület névadójának választotta.
1912-ben fejeződött be, két esztendei munka után a karcagi városháza szecessziós épülete. 1912-ben épült a Doborszky Jószef által tervezett zsinagóga szecessziós stílusú épülete Kunszentmártonban.
95 éve 1917-ben indult el az oktatás a jászberényi Tanítóképző Főiskolán, mely jelenleg a Szent István Egyetem karaként működik.
A főiskola 1930-ban emelt neoklasszicista épülete 90 éve 1922. február 19-én alakult meg a kunhegyesi Magyar Nemzeti Olvasókör. 1922-ben Jászberényben született Darázs Árpád (1922-1986) karnagy, zeneszerző, a Dél-Karolina Egyetem professzora, a Columbia Filharmónikus Zenekar vezetője. 85 éve 1927. szeptember 29-én Jászberényben született Csik Tibor (1927-1976) olimpiai bajnok ökölvívó. A jászberényi Lehel csapatában kezdett sportolni. 1946-ban már a szolnoki MÁV SC színeiben nyer országos bajnokságot. 1948-ban a londoni olimpián szerzett aranyérmet harmatsúlyban. Teljesítményéért szülővárosa díszpolgárává választotta.
1927-ben épült Szolnokon a Fa- és Fémipari Szakiskola épülete a Vasút (ma Baross) úton. Ebben az évben kezdtek hozzá Hegedűs Ármin tervei alapján a Tisza Szálló és Gyógyfürdő neobarokk épületegyüttesének építéséhez is.
Ebben az évben Kisújszálláson a református templom szomszédságában két iskola is épült. A fiúiskola épülete ma is áll. A leányiskola, mely az Arany János utca nyugati sarkán állt 1944 októberében tűz martaléka lett. 1927-ben Karcag város polgárai közadakozásból építették a Kultúrpalotát. Az épület funkciója az elmúlt nyolc évtizedben változatlan maradt. 1990-től Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ néven szolgálja a város művelődni vágyó lakosságát.
1927-ben épült a mezőtúri tűzoltólaktanya. A manzártetős, két szintes épületet az ország egyik legszebb tűzoltólaktanyájaként tartják számon, melyet Fecska László építész tervezett.
80 éve A világgazdasági válság éveiben jelent meg Nagy Lajos szociográfiai cikke Egy magyar város 1932-ben címmel, amely Szolnok két világháború közötti társadalmát ábrázolja. Az író 1932 áprilisában járt a városban ás személyes tapsztalatai alapján született a tanulmány, amely egy évvel később könyv alakban is megjelent. A szolnoki állapotok szemléletes leírása egyben a korabeli magyar valóságról hírt adó irodalomszociológiai alkotás. Szintén ebben az évben látnak napvilágot Móricz Zsigmond "szolnoki jegyzetei". A két mű élénk visszhangja miatt a városban megrendezett szociofotó kiállítást rendőri erőkkel kellett biztosítani. A társadalmi és szellemi sivárságot Szandai Szabó Sándor Irodalmi Kurír című lapjának elindításával törekedett megtörni. Egy fővárosi lap rovatvezetőjeként rendszeresen beszámolt 1927-ben Szolnok társadalmi életéről. 1931-ben kapott engedélyt egy szolnoki lap indítására, amely „Reklám Kurir” címmel évi tízszeri megjelenéssel napvilágot látott. A reklámot és irodalmat ötvöző folyóirat a 4. számtól már Irodalmi Kurir fejlécet kap, de igazán irodalmi folyóirattá a II. évfolyam 1. számától, 1932 februárjától válik. A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár emlékkötet jelentetett meg a folyóirat megjelenésének 50. évfordulója tiszteletére 1982-ben.
Frank János: Szandai Sándornál. In: Élet és Irodalom 10. évf. 20. sz. (1966. május 14.) p. 8.
Irodalmi kurir és előzménye, 1931-1932. Szolnok : Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, 1982 Kaposvári Gyula: Irodalmi Kurír 1932. In: Jászkunság 14. évf. 1. sz. (1966. február) pp. 44-48. Pásztor Jószef, M: Irodalmi folyóirat Szolnokon 1932-ben. In: Magyar Könyvszemle 86. évf. 4. sz. (1970. okt.-dec.) pp. 315-328. Szurmay Ernő: Emlékjelek. Szolnok, 2000 1932-ben állították fel Alattyánon az első világháborús emlékművet, melyet Gecse Árpád helyi szobrász és festőművész készített. 75 éve 1937. november 28-án avatták fel a kunhegyesi országzászlót. Az ünnepségen Ágston Andor szavalta el Gondolatok a kunhegyesi országzászló mellett című költeményét. 1937-ben épült Kuncsorba és Kunszentmárton református temploma is. 60 éve 1952-ben Szolnokra költözött a Műszaki Egyetem közlekedési kara, amely időközben önállósult Közlekedési Műszaki Egyetem néven Szegeden. 1957-ig működött a városban az egyetem a Törvényszék épületében. A szolnoki egyetemisták jelentős szerepet játszottak az 1956-os forradalom és szabadságharc helyi eseményeiben. Ez az elsődleges oka, hogy Budapestre helyezték át a szakképzést és Közlekedési Üzemmérnöki Karként beleolvasztották az Építőipari Műszaki Egyetembe, létrehozva ily módon az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemet.
1952. november 6-án jött létre két korábbi közgyűjtemény egyesítésével a Szolnok Megyei Könyvtár (2042/13/1952. sz. MT.h.). A könyvtár a városháza épületében működött 1963-ig, amikor a múzeum épületébe költözött át. Jogutódja a 2007-ben a könyvtár és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Művelődési, Továbbképzési és Sportintézet összeolvasztásával létrejött az új intézmény, a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár és Művelődési Intézet. 1952-ben költözött Tiszafüreden az egykori Lipcsey-kúria épületébe az ország első falumúzeuma, amelyet a szabadságharc tábornokáról, Kiss Pálról neveztek el.
1957. augusztus 11-20. között rendezték meg Kisújszálláson a Nagykun Napokat. Az alkotmány ünnepét a Kádár-korszakban körültekintően tervezték meg a hatóságok. Erről a pártarchívum számos munkaterve és tájékoztaója is tanúskodik. Az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni évben a Kisújszálláson megrendezett mezőgazdasági kiállítás és vásár országos érdeklődésnek köszönhetően több ezres tömegrendezvénnyé vált. A lottó heti sorsolását is itt tartották. A Nagykun Napok legmeghatározóbb eseménye Kádár János beszéde volt. 50 éve 1962-ben avatták fel az új szolnoki közúti hidat. A második világháborúban megrongálódott Tisza-hidat 1946-ben kijavították és félállandó hídként működött. 1960-ban kezdődtek a korszerű közúti híd építésének munkálatai.
45 éve 1967-ben épült meg a szolnoki MÁV kórház épületegyüttese a régi Zagyva-meder helyén.
1967-ben nyílt állandó kiállítás Túrkevén a Finta Sándor és Gergely alkotásaiból. Ebben az évben vette fel a múzeum a Finta nevet. Öt évvel ezelőtt, 2007-ben a túrkevei Finta Múzeum az "Év múzeuma" pályázatán közösségalkotó, rendezvényszervező és tudományos tevékenységéért részesült elismerésben. 40 éve 1972 tavaszán a műemlékként felújított mór stílusú szolnoki zsinagóga épületét a városvezetés a múzeumnak adta át üzemeltetésre. A Szolnoki Galéria az eltelt négy évtized alatt számos országos és nemzetközi kiállításnak is helyt adott.
1972. december 14-15. megrendezésre került az első Verseghy tudományos emlékülés és megszületett az In memoriam Verseghy Ferenc kiadványsorozat.
35 éve 1977. február 7-én kezdte meg munkáját a Karcagi Pacsirta Népzenekör a Karcagi Mezőgazdasági Szakközépiskolában. 30 éve 1982-ben "Az év legjobb alkotása" kategóriában nívódíjban részesítette a Szolnokterv a kunhegyesi könyvtár rekonstrukcióját végző építészeti csoportot. Az egykori sóház épületének megőrzéséért tett erőfeszítéseket is díjazta a bizottság.
1982-ben a Magyar tájak című sorozatban film készült a Nagykunságról. 25 éve 1987-ben alakult a Kisújszállási Városvédő és -szépítő Egyesület, mely számos emlékművet, szobrot, emléktáblát állítottak a városban. Helyi kiadványok és képzőművészeti alkotások születésében is részt vállaltak, valamint díjat is alapította. Az egyesület munkáját Kisújszállás Pro Urbe Díjjal is elismerte. 1987-ben adták át Jászapátiban a Városi Művelődési Ház épületét, amely Makovecz Imre tervei alapján készült.
20 éve 1992-ben lett önálló település Berekfürdő, mely korábban Karcaghoz tartozott. 1992-ben alakult meg a Konok Kunok Hagyományőrző Baráti Egyesület Kunhegyesen. 1992 januárjában Kaptár címmel jelent meg a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei könyvtárosok módszertani lapja a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár gondozásában.
15 éve 1997-ben rendezték meg először a Jászkun Citeratalálkozót a kunhegyesi Ilosvai Varga István Művelődési Központban, melyhez minősítő hangverseny is kapcsolódott az évek folyamán.
Adventtől karácsonyigAz András napjától farsangig tartó téli ünnepkör gazdagon bővelkedik vallásos és népi hagyományokban egyaránt. Az év egyik legnagyobb keresztény ünnepéhez kapcsolódó helyi szokásokat gyűjtöttem egy csokorba. A megyei könyvtár gyűjteményében található kiadványok ismertetésével kívánok kellemes készülődést. Advent (Adventus Domini) Az Úr eljövetelét váró előkészületi idő, az örvendező várakozás Rómában az első századokban négy hétig tartott. A négyes szám az Ószövetség négy ezer évére is utalhat. Az egész világon elterjedt szokások: az adventi koszorú készítése, valamint rajta a négy gyertya meggyújtása a templomokban és az otthonokban megyénk településein is meghonosodtak a 19. századtól. A jászsági betlehemesek már adventben járni kezdtek a településeken, a családok pedig készülődtek az ünnepre. Komoly előkészületekkel járt a kellékek, a jelmezek megalkotása és a játék betanulása. Jászjákóhalmán december közepétől Szilveszter napjáig tartott a betlehemezés. Az angyal vitte a ház alakú betlehemet. Őt kísérte a három bojtár. A jászságiaknál általában gyerekek betlehemeztek.
A karácsonyi költészetnek egyik fontos eleme a kántálás, az énekes-verses köszöntés. A rokonokat, ismerősöket felkereső kántálók célja a karácsonyi hangulatkeltés és adománygyűjtés volt. Katolikus, református és görög katolikus kántáló szövegek is maradtak fenn megyénk területéről. A református Öcsödön nem mondtak külön kántálót, hanem az egyházi énekeskönyvből ismert karácsonyi énekeket énekelték. "Disznóölő" András napja (november 30.) A téli ünnepkör jeles névnapjain pl. Katalin (november 25.) gyerekek jártak köszönteni az ünnepeltek házához pl. Tiszasason lányok és fiúk egyaránt járták a falut, reformátusok és katolikusokok egyaránt még az 1920-as években is. Hosszú, egészséges életet kívántak köszöntőverseikben. Hittek a kimondott szó varázserejébenerejében. A házbeliek étellel, apróbb adományokkal köszönték meg a jó kívánságokat. A következő évre utaló jóslás pedig még ma is jól ismert: "Ha Katalin kopog, Karácsony locsog. Ha Katalin locsog, Karácsony kopog." A fagyos november végi napokon kezdődtek a disznóvágások. Kedvelt szórakozás volt a torral összekötött alakoskodás és köszöntés is. Jászjákóhalmán a bandába verődött fiúk és lányok a disznótor vacsorája alatt jártak köszönteni. Rossz ruhadarabokban, férfi és női öltözék felcserélésével és bekormozott arccal zörgettek be. A hívatlanokat azonban nem mindenhol fogadták szívesen. A november végén fialt malacokról pedig úgy tartották, hogy a következő évben jó hízók lesznek. Lefekvés előtt a leányok András napjától tizenhárom este (Luca napjáig) lefekvés előtt százszor megforgatták a párnájukat, hogy megálmodják a jövendőbelijüket. Az ehhez hasonló jóslások Luca napján folytatódtak. Miklós napja (december 6.) Miklós napjának előestéjén a 20. század elején élt gyerekek is cipőiket és csizmájukat tisztogatták és várták, hogy mit hoz a Mikulás. Később a szokás közösségivé vált. Régebben azonban nem a püspöki palástra emlékeztető piros jelmezben, hanem kifordított subába, kucsmába öltözött felnőtt látogatta meg a gyerekeket, akik cukrot, csokoládét vagy virgácsot kaptak. Luca napja (december 13.) A legismertebb szokás a Luca-szék készítése. A 13-as szám miatt is misztikusnak tűnhet ez a nap. Magyar nyelvterületen gonoszjáró napnak tartottak Luca napját. A Gergely-féle naptárreform előtt az esztendő legrövidebb napja volt, illetve a téli napforduló kezdete is. Úgy vélték a hosszú éjszaka alatt a legsötétebb gonosz lelkek, főként a boszorkányok ekkor közelítik meg a földet és viszik véghez ártó cselekményeiket. A középkorban szentként tisztelt Lucia alakja pogánykori emlékekkel fonódott össze és nevét a Lux (fény) jelentéssel hozták összefüggésbe. A néphitben Luca egy rontó, kísértetszerű nőalak, aki ezen a napon és éjszakán emberek és állataik kárát okozhatja. Jászjákóhalmán ha a jászolba tett szalmát éjfélkor meggyújtották, a kakas képében megjelent boszorkányok szétrúgták a tüzet. A tűz készítője csak úgy tudott megmenekülni, ha berohant a házba a verés elől. Egy másik helyi anekdóta szerint pedig, ha Luca napján szellemet idéztek az otthonukban az emberek, fekete macska képében jelent meg. Mivel a ház fölött nem volt hatalma a rossz erőknek, így jól megverték a jelenést. Másnap ismét emberré változott és látszottak rajta a verés nyomai. így lehetett megismerni a boszorkányt. A boszorkányok felismerésére szolgált a Luca-szék is, amelyet Luca napjától a karácsonyi éjféli miséig kellett elkészíteni. Tiszafüreden úgy vélték, hogy a Luca-szék csak fenyőfából készülhet. Naponta csak egy fenyőfa szeget volt szabad a székbe ütni. A készítés előtt tilos volt enni. Luca-ostor is készülhetett, amellyel az éjféli misén csattogtatva, láthatóvá váltak a boszorkányok. A Luca-seprű pedig olyan vesszőből készült eszköz volt, amivel az első haragszókor az oltr felé kellett seperni, illetve az év folyamán ami ezzel körülsepertek, az elkerülte a rontást. Megyénkben más jósló-varázsló hiedelmek is kapcsolódnak e naphoz. Szokás volt lucanaptárt készíteni a következő esztendő időjárásának megjövendőlése céljából. A karácsonyig elkövetkező 12 nap időjárást megfigyelték és lejegyezték, amelyből a következő 12 hónap időjárására lehetett következtetni. A hagymakalendárium készítésével is a jövő évi időjárást kívánták megjósolni. Luca napján egy vöröshagyma 12 levelét megsózták és félretették. Karácsonykor megnézték, amelyik hónapot jelképező levélben megolvadt a só, az csapadékos lesz a következő esztendőben. A legtöbb háznál ilyenkor összegyűlt a család, pogácsát ettek és bort ittak. Tiszasülyben reggelire teát ittak és kenyeret adtak mellé. Sült tököt is ettek, mert úgy tartották, akkor sok pénz jön a házhoz. Délre mákos gubát, untána pedig aszalt szilvát fogyasztottak. Levest ezen a napon nem főztek, mert attól tartottak, hogy akkor esős lesz az új év. Az esti vacsora maradékát az állatoknak adták azt tartva, hogy ezt az állatok azzal hálálják meg, hogy éjfélkor megszólalnak, és megmondják gazdájuknak a jövendőt. Vacsorára végül almát ettek. Úgy gondolták, ha most nem lesznek betegek, akkor egész évben egészségesek maradnak. Jászalsószentgyörgyön Luca napján a fonóházban táncoltak. Tánc közben herőcét ettek, amit a leányok vittek magukkal. Tiszasason és Csépán e napon a gazdasszony elővette a piszkafát és megpiszkálta a tyúkokat: "Tojjatok, kotoljatok!" A szárnyasok termékenységét kívánta ezzel elősegíteni. Ezzel függ össze, hogy tiltott munka volt ezen a napon a varrás, mert azzal összevarják a tyúkok fenekét és emiatt nem tojnak. Tilalom vonatkozott más területekre is. Luca napján nem adtak ki a házból semmit, nehogy elmenjen a haszon. Jászjákóhalmán néha még hemperegni is kellett az asszonyoknak, hogy jobban tojjanak a tyúkjaik. Ebéd után a nőknek le kellett pihenni 1-2 órát és tartósan feküdniük kellett. A tyúkoknak a kukoricát és a búzát kör alakban szórták ezen a napon, hogy egy helyre tojjanak. Tollat fosztottak, babot fejtettek, hogy kinyissák a tyúk fenekét. A kakast fokhagymával, a tyúkot mézzel kenték be, hogy jobban kergessék egymást. Jászszentandráson a gyerekek házról házra jártak. Csörgővel, kaviccsal teli dobozzal ritmust verve énekeltek, verset mondtak, hogy az állatok termékenységét így segítsék elő. Jutalmul pogácsát kaptak. A tehén termékenységét és a boszorkányok elleni védelmét is Luca napján kellett biztosítani. Vizeletét eltették, és ha rontást észletek, belemártott seprűvel beszentelték. A Luca-napi tejet is eltették. Ha megrontották a tehenet, tejét egy tálkában kavargatták vagy verték, mire megvéresedett, a boszorkány pedig kegyelemért kiáltozott belőle. Ilyenkor a tányért a kúthoz vágták. Luca napján nem csak a jószágokat és az istállót kellett védeni, hanem az egész házat is. Fokhagymával megkeresztelték a lakatot, zárat, ajtót és ablakot. Seprűt kötöttek a kémánybe. A gyerekek láncot csörgetve mentek haza és mákot szórtak a hátuk mögé. Úgy tartották, hogy amíg a boszorkány szemenként felszedi a mákot, nem üldözi a gyerekeket. Jászszentandráson a lányok ebédkor elkapták édesapjuk villájáról a mákos csíkot, utána akivel találkoztak, a hagyomány szerint, az lesz a férjük. A férjjóslószokások között megyeszerte ismert volt az a szokás, mely szerint a hajadon lányoknak gombócot kell főzni. 13 gombócba bele kell tenni egy-egy cédulát különböző férfinevekkel. A kifőtt gombócok közül, amelyik először feljön, az abban található cédulán szereplő keresztnevet fogja viselni a jövendőbelijük. Jászjákóhalmán, Tiszasason és Csépán nem főzték gombócba a cédulákat a leányok, hanem karácsonyig minden este tűzbe dobtak egy-egy cédulát. Az egyik cédulát üresen hagyták. Ez azt jelentette, hogy ha ez a cédula marad utoljára, akkor a következő évben még pártában maradnak. Másik elterjedt szereljóslás volt a Jászságban a zsebbe varrt alma. A lány Luca napján rejti el az almát és amikor karácsonykor felfejti, aki éppen akkor jön, olyan nevű lesz a férje. E napon kenyérsütési tilalom volt, ezért például Jászszentandráson a lucapogácsát is még előző nap sütötték meg. A pogácsa nyers tésztájába pénz és tollat tettek. Aki pénzt talát, szerencsés lett a következő esztendőben. Akit azonban a tollas pogácsa talált meg, arról azt gondolták, hogy a következő évben meghal. Tiszaörsön is haláljósló étel volt a lucapogácsa. A család minden tagjának tettek bele tollat. Akié sütés közben megégett, arról vélték, hogy a következő esztendőben meghal. Jászszentandráson, Jászárokszálláson legénytréfák is fűződtek ehhez a naphoz. Ilyenkor este senki nem mert kilépni, így leszedték a kapukat, összeszedték a kint hagyott szerszámokat. A küszöbre rakták, hogy felbukjon bennük a kijövő. A lányos házaknál még korommal is bekenték a házak ajtófelét vagy üzeneteket firkáltak a kapura. Több éve a jászsági kézművesek munkáiból nyílik Luca napi népművészeti vásár a jászberényi Jász Múzeumban a Jászsági Hagyományőrző Egylet közreműködésével. Az érdeklődök e program keretében megismerhetnek a kántálás és a pásztorjáték hagyományával is. Az első betlehemi jászolt Assisi Szent Ferenc állította 1223-ban. A katolikus településeken szokássá vált a szent jászol felállítása a templomokban.
Karácsony böjtje (december 24.) Ádám és Éva napján a katolikus lakosság körében böjtött tartottak, mellyel a karácsonyi áldást kívánták kiérdemelni. Nem ehettek húsosat, zsírosat. Tiszasason és Csépán csak főtt tojást és pattogatott kukoricát ettek. Jászdózsán a böjti ebéd hétféle fogásból állt: pálinkaivás, fokhagymanyelés, habart bableves, mézes-mákos csík, aszalt szilva, aszalt alma, dió és sült tök. Jászladányban "négyszer egy kanállal ehettek" karácsony böjtjén. A böjttel egész napos munkatilalom járt együtt. Máshol "karácsony szombatja" még munkanap. Ekkor főznek meg másnapra, intéznek el minden dolgot, hogy karácsony első és második napján mentesüljenek a munkák alól. A naphoz Jászjákóhalmán termékenységjósló hiedelem is kapcsolódott. Ha férfi vendég jött ilyenkor, hímivarú, ha nő, nőivarú szaporulatra számítottak a következő esztendőben. Jászdózsán a karácsony éjjeli időjárásból a következő évi termésre jósoltak. Úgy vélték, ha csillagos az ég, akkor sok kukorica lesz. A karácsonyfa állítás szokása a 17. század elején német földről indult el. Hazánkban az 1820-as években honosodott meg először a városokban, majd később a legkisebb településekre is eljutott. Ez kezdetben még boróka vagy egyéb örökzöld ág volt, amit almával, aprósüteményekkel, aranydióval díszítettek. A 20. században már lucfenyőt állítottak és házi készítésű szaloncukorral díszítették. A díszítésre az esti órákban került sor, amikor a gyerkeket az éjféli mise előtt pihenni küldték. Jászdózsán ehhez naphoz a fiatal házasok kikolompolása is szokás volt. Azokat a férfiakat, akik azon az ősszön házasodtak, a cimborák az éjféli miséről jövet csengőkkel, kolompokkal felkeresték. Őket pedig a háziaknak illett megvendégelni. Jászsalsószentgyörgyön ostyahordó gyerekek jártak karácsony böjtjén. A harangozó által sütött ostyát vitték és számára gyűjtöttek ajándékot a házaknál. A karácsonyi kántálások befejezése az éjféli misén való megjelenés volt. Ünneplőt öltöttek az emberek. A legények a barátaikkal, az öregek, szülők és a kisgyermekek családostól mentek a templomba. Falun a szegény emberek a hétköznapi étkezések alkalmával nem terítették le az asztalt. Karácsonykor azonban előkerült a fehér háziszőttes. A szépen megterített karácsonyi asztalhoz termékenységi varázslások kapcsolódtak. Az asztal alá terített szalmával etették meg később az állatokat, hogy egészségesek legyenek. Az éjféli mise utáni ünnepi vacsora morzsáját összeszedték és reggel kividték a tyúkoknak, hogy jobban toljanak. Tiszasason fokhagymát, sót, szőlőt, almát tettek az asztalra, hogy egészségesek és jókedvűek legyenek a család tagjai. Az alma- és szőlőcsumát beletették egy vászonzacskóba és a kamrába akasztották. Ha az új évben beteg lett az aprójószág, ebből etteték és megfüstölték a morzsa égetésével, hogy meggyógyuljon Úgy tartották, hogy a karácsonyi asztalon tartott nyújtófával a hasfájós lovat, tehet lehet gyógyítani. Karácsonykor almát dobtak a kútba és annak a vizéből ittak, mosdottak, hogy egészségesek legyenek. Jászalsószentgyörgyön az éjféli mise alatt az almáról ittaták az állatokat, sőt néhol az almát vízkeresztig a vályúban tartották.
Venczák Marianna: Karácsony Jászberényben anno Karácsony (Navitas Domini) A Megváltó születésének ünnepe. Isten irántunk való szeretetének megnyilatkozása, azért a szeretet ünnepe is. A hagyományos magyar paraszti hagyományban a család ünnepe volt. Munkatilalom volt. Jászdózsán például karácsony napján nem fésülködtek, nem főztek. A munka ekkor csak az állatok körüli legszükségesebb teendő lehetett. A rokonok felkeresték egymást, elbeszélgettek, iszogattak. A 20. század elején december 25-én este bálokat rendeztek, amelynek a falu kocsmája vagy a gazdakör épülete adott otthont. Karácsony másnapján ünnepi ételek kerültek az asztalra: húsleves, töltött káposzta, kocsonya, hurka és kolbász, melyeket karácsony reggel a templomban megszenteltettek. Jászalsószentgyörgyön volt erre egy asztal az oltárnál, ahol a pap megáldotta az ételeket.
Bollók Emil: Karácsony elé. In: Kunhegyesi nagykun kalendárium, 1993 /[szerk. Szabó Lajos] /[fotó Szekrényes István] Kunhegyes : Önkormányzat, 1993. p. 115. Gulyás Éva: Betlehemezés Jászjákóhalmán. In: Varia : Ethnographica et folkloristica. Debrecen : Ethnica, 1997. pp. 99-105. Gulyás Éva: Jászdózsai hiedelmek. 5. Budapest, 1976. Kiskarácsony - nagykarácsony : karácsonyi műsorok. [Jászszentandrás] : Magánkiad., 2003 Nagy Magdolna: Karácsonyi ünnepek. Kunszentmárton : Nagy Magdolna, 1994
Mirhó-gát225 évvel ezelőtt, 1786. október 4-én kezdődött meg a Mirhó-gát építése Illéssy János nagykun kapitány irányításával. A Nagykunság területén a Tisza, a Körösök vagy a Berettyó vize állandóan vagy időszakosan vízzel borította a települések határát. A Tisza két nagy árkon keresztül jutatta el vizét a nagykunsági tájakra. A Tiszalök környékén kilépő víz a Hortobágy árkán keresztül jutott a Nagykunság alá benyúló Nagysárrétbe. A másik kiöntés helye Abádszalók környékén volt a Mirhó-foknál, amely a Nagykunságot a nyugati oldalról fenyegette. 1786-ban másodjára fogtak össze a nagykunsági települések, hogy közmunkával a Mirhó-fokot megtöltsék. Az Alföld gazdasági életében a folyószabályozások és ármentesítések alapvető változást hoztak. Ennek a nagyszabású munkának is a hátterében az állattartás érdekei domináltak.
"Áldás és átok a víz" : tudományos emlékülés a Mirhó gát megépítésének 200. évfordulójára Bellon Tibor: A Mirhó gát szerepe a Nagykunság gazdálkodásáb Benedek Gyula: Jász-Nagykun-Szolnok megyei iratok, 1519-1789 : adattár Danis György: A Mirhó és a gátépítés David L. : The Central Tisza-region and the Trans-Tisza area Fejér László: A víz és ember tájformáló szerepe a Tisza-völgyében Szabó Lajos: A "Mirhó gáttyának" építése : adatok a "Tisza II." előtörténetéhez Tóth Albert: Kettőszázhúsz éve épült meg a Mirhó-gát
Bellon Tibor: A nagykunsági mezővárosok állattartó gazdálkodása
135 éves megyénk
Olvasásra ajánljuk Botka János: Jász-Nagykun-Szolnok megye jelképei. Szolnok, 2000 Botka János: A megye régi neve. In: Jászkunság 35. évf. (1989.09.) 4. sz. pp. 73-74. Csabai István: Jász-Nagykun-Szolnok megye. Kisújszállás, 2005 Csabai István, Jenei Gyula: Nézni a tájat : Jász-Nagykun-Szolnok megye. Kisújszállás, 2008 Csonkaréti Károly: megyetörténelem. In: Műhelymunka (1990) 5. sz.. pp. 27-37. Jász-Nagykun-Szolnok megye településeinek atlasza. Gyula, 2003 Kutatások (Jász-Nagykun-) Szolnok megyében 1980-1993 : Válogatott bibliográfiák. Szolnok, 1994 Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935 Szabó László: Jász-Nagykun-Szolnok megye rövid története írásban és képekbe. Szolnok, 1996 Szülőföldem, a Jászkuság : Jász-Nagykun-Szolnok megye településeinek története. Szolnok, 1992 Kapcsolódó weblapok Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat hivatalos honlapja Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935 [e-könyv]
Genius lociItt a nyár. A családtagok közös nyaralást terveznek. Az alábbi könyv és weboldal ajánlóval szűkebb hazánk, Jász-Nagykun-Szolnok megye bebarangolásához, látnivalóinak és színes nyári programjainak felfedezéséhez szeretnék kedvet csinálni Önöknek.
Alföldi barangolások : Nagykunság és Nagy-Sárrét. Túrkeve : Túrkeve Város Önkormányzata, 2005 Alsó-Közép Tiszavidéki turisztikai kínáló. [s. l.] [2008] Dulovits Tibor: A varázslatos Karcag. Karcag : Karcag Város Önkormányzata, 2002 Jászberény. Jászberény : Jász Múzeumért Alapítvány, 2008 Jászjákóhalma : Látnivalók. Budapest : Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület, 1997 Karcag : Séta a városban. Karcag : Karcag Város Önkormányzata, 2007. Szeretettel vár Karcag = Welcome to Karcag. [Söjtör] : Foto Europa Könyvkiadó , 2009 Tisza-tó jobb partja : hagyományőrzés, természet, kultúra. Kisköre : Önkormányzat, 2010 Tiszazug és környéke : Szolnok megye. Szolnok: Szolnok Megyei Idegenforgalmi Hivatal, 1973 Tiszazugi kalauz. :[Cserkeszőlő], [2009]
Alföld Szíve Térségi Turisztikai Egyesület Hagyományfesztivál Rákóczifalván Hagyományőrző aratóbemutató Karcagon Illés napi fáklyás felvonulás Nagykörűben Kisújszállási Halászlé - és Halételfőző Fesztivál Tiszainform Idegenformalmi Szolgálat
XVII. Jász VilágtalálkozóMegyénk egyik legjellegzetesebb tájegysége a Jászság, amely a 19. század második feléig mint autonóm közigazgatási egység létezett. Ha azonban a térképre pillantunk számos Jász előnevű települést találunk a megyehatáron kívül is. A Jászságból kirajzott települések láncolata húzódik a Duna-Tisza közén és tömbszerűen élnek jászok Makó környékén és Fejér megyében is. Az otthon élő és elszármazott jászok világtalálkozója 1995 óta minden évben megrendezésre kerül. Az első - Jászberényben megtartott - ünnepet a redemptio 250. évfordulója tiszteletére tartották meg. Évente más-más jász település ad otthont a nagy tömegeket vonzó találkozónak. A rendezvény szervezői a Jász Önkormányzatok Szövetsége (JÖSZ) és számos civil szervezet, amelyek közül kiemelkedik a Jászok Egyesülete. A szervezők döntenek az éves helyszínről és a találkozó időpontjáról, a rendezvény emblémájáról és a hozzájuk beérkezett ötletek alapján javaslatot tesznek a soros jászkapitányi tisztség betöltőjének személyére is. Az elmúlt 16 évben néhány régi hagyományt elevenítettek fel és számos új szokással gazdagította a jász ünnepeket a világtalálkozók. "A Jászságért" Alapítvány által alapított Jászságért Díj is minden évben ezen ünnepségsorozat keretében kerül átadásra. Idén immár huszadik alkalommal. Az elismerést azok a személyek kapják, akik a Jászság kulturális és oktatási életében kiemelkedő alkotómunkát végeznek.
Az egyik régi hagyomány a jászkapitány választás felelevenítése. A mindenkori jászkapitány az önrendelkezéssel és a széles autonómiával rendelkező Jászság közméltósága volt. Napjainkban az egy esztendőre megválasztott kapitány feladata a jászok képviselete a különböző társadalmi és kulturális eseményeken. A jász emlékmű Jászberényben. (Győrfi Sándor szobrászművész alkotása, amely a jászkapitányt ábrázolja a Lehel-kürttel a kezében. Az emlékművet a redemptio 260. évfordulóján avatták fel Jászberényben.) A jászkapitányok egyik méltóságjelvénye a jászkürt, mely a jász összetartozást is szimbolizálja. A jász ünnepeket hagyományosan a kürt "megszólaltatásával" nyitják meg szerte a Jászságban. 2001-ben a Jászdózsán megrendezett világtalálkozón már a jász himnusz is felzengett. Gaál Áron költő versét Borsodi László zeneakadémiai professzor zenésítette meg.
Az idén immár 17. alkalommal megrendezett Jász Világtalákozónak az alig 400 fős kis jászsági település, Jászivány ad otthont.
A. Sz. I. [Abádi Szabó Imre]: Világtalálkozóra készülnek a Jászság szülötte. In: Magyar Hírlap Kelet-Magyarország melléklet, 33. évf. (2000.05.04.) 103. sz. mell. I. p. Banka Csaba: Világtalálkozóra gyűltek a jászok. In: Redemptio 14. évf. (2007. augusztus) 4. sz. 6. p. Dobos László: Összetartozunk : A jászágói jász világtalálkozóról. In: Múzeumőr 8. évf. (2010. ősz) 3. sz. 25. p. Doros Judit: Jászok itthonról és a világból. In: Népszabadság, 59. évf. (2001.07.09.) 158. sz. 8. p. Dögei Imre, T.: Megváltott szabadság, megőrzött hagyományok : Jászok Világtalálkozója. In: Szabad Föld, 56. évf. (2000.06.27.) 26. sz. 5. p. Győri János: Győri János beszéde a Jászok Világtalálkozóján. In: Jászsági évkönyv, 2000. Jászberény : Jászsági Évkönyv Alapítvány, [2000] 9-12. pp. Illés Anita: Összegyűltek a jászok : Megmutatták összetartásukat : Világtalálkozó : Az új kapitány Lehel kürtjéből ivott a magyarok egészségére. In: Új Néplap Vasárnap Reggel 11. évf. (2008. június 29.) 26. sz. [1], 3. p. Jász himnusz. In: Szabad Föld 57. évf. (2001.05.11.) 19. sz. 19. p. Jászkapitány. In: Új Néplap 19. évf. (2008. június 30.) 151. sz. 2. p. Jászok Világtalálkozója = World Festival of Jazygians = Weltfestspiele Der Jassen = Incontro Mondiale Dei Jazzighi. Jászberény : Polgármesteri Hivatal, 1995 Jászok Világtalálkozója: In: Múzeumőr 2. évf. (2004. augusztus 15.) 2. sz. 27. p. A Jászok Világtalálkozójának megnyitó ünnepsége - első alkalommal adták át az Apponyi-díjat. In: Új Néplap (1995.07.31.) 177. sz. 3. p. Jászságért Díjasok 1992/200. Budapest : Jászságért Alapítvány, 2010 Kelemen Csilla: Jász Világtalálkozó. In: Élet és Tudomány 65. évf. (2010. július 2.) 27. sz. 836-837. pp. Képek a 2006-os világtalálkozóról. In: Jászsági Grátisz Jász Világtalálkozó 2007 melléklet (2007.) 12. p. Képes riport a jászkapitány választásról. In: Redemptio 14. évf. (2007. augusztus) 4. sz. 7. p. K. E. [Kiss Erika]: Jásztalálkozó volt Jászkiséren : Elhangzott a kun miatyánk, és elénekelték a jász himnuszt. In: Népszabadság Észak-Alföld melléklet, 58. évf. (2000.06.20.) 142. sz. 27, 29. p. Kiss Erika: Hagyományőrzők kapitányi rangban. In: Népszabadság 57. évf. (1999.06.09.) 132. sz. 27. p. Lukácsi Pál: Istenek minden jászok által lakott hajléka. In: Jászsági évkönyv, 1999.Jászberény : Jászsági Évkönyv Alapítvány, [1999] 138-150. pp. Muhoray György: Jászok világtalálkozója a Redemptio 250 éves évfordulóján. Jászsági évkönyv, 1994. Jászberény : Jászsági Évkönyv Alapítvány, 1994. 237-242. pp. Nagy Albert: Jászkaptányi beszámoló. In: Jászsági évkönyv, 2007. Jászberény : Jászsági Évkönyv Alapítvány, [2007] 355-357. pp. Pethő Ferenc: A Jászság imázsa és identitás. Békéscsaba, 2003. Rusvay Lajos: Életutam. In: Múzeumi levelek 71-72. sz. Szolnok : Damjanich János Múzeum, 1993. 235-239. pp. Sz. I. [Szathmáry Istvánn]: Jászságért díj. In: Magyar Nemzet 71. évf. (2008. június 13.) 160. sz. 14. p. Szigethy András: Büszke jászok történelmük titkokkal tele : Jászok titkai. In: National Geographic Magyarország 5. évf. (2007. június) 6. sz. 126-145. p. A XI. Jász Világtalálkozó krónikája. Jánoshida : Jánoshida Község Polgármesteri Hivatala, 2005. A XII. Jász Világtalálkozó emlékezetes pillanata. Jászboldogháza : Polgármesteri Hivatal, 2006.
Jász Világtalálkozó hivatalos honlapja
© VFMK
|
Keresés...
|
_iglodi_istvan_emlektabla_szolnok_kligl_sandor_2011_2.jpg)
_schwajda_gyorgy_emlektabla_szolnok_kligl_sandor_2011_2.jpg)
_nepomuki_szent_janos_jaszjakohalma_1903_7.jpg)
.jpg)
