Mirhó-gát

225 évvel ezelőtt, 1786. október 4-én kezdődött meg a Mirhó-gát építése Illéssy János nagykun kapitány irányításával.

A Nagykunság területén a Tisza, a Körösök vagy a Berettyó vize állandóan vagy időszakosan vízzel borította a települések határát.  A Tisza két nagy árkon keresztül jutatta el vizét a nagykunsági tájakra. A Tiszalök környékén kilépő víz a Hortobágy árkán keresztül jutott a Nagykunság alá benyúló Nagysárrétbe. A másik kiöntés helye Abádszalók környékén volt a Mirhó-foknál, amely a Nagykunságot a nyugati oldalról fenyegette.

1786-ban másodjára fogtak össze a nagykunsági települések, hogy közmunkával a Mirhó-fokot megtöltsék. Az Alföld gazdasági életében a folyószabályozások és ármentesítések alapvető változást hoztak. Ennek a nagyszabású munkának is a hátterében az állattartás érdekei domináltak.

Olvasásra ajánljuk

"Áldás és átok a víz" : tudományos emlékülés a Mirhó gát megépítésének 200. évfordulójára

Bellon Tibor: A Mirhó-gát megépítésének hatása a lakosság gazdálkodásának és életmódjának megváltoztatására

Bellon Tibor: A Mirhó gát szerepe a Nagykunság gazdálkodásáb

Benedek Gyula: Jász-Nagykun-Szolnok megyei iratok, 1519-1789 : adattár

Danis György: A Mirhó és a gátépítés

David L. : The Central Tisza-region and the Trans-Tisza area

Erdődi Lajos: Mirhó

Fejér László: A víz és ember tájformáló szerepe a Tisza-völgyében

Szabó Lajos: A "Mirhó gáttyának" építése : adatok a "Tisza II." előtörténetéhez

Tóth Albert: Kettőszázhúsz éve épült meg a Mirhó-gát

Tóth Albert: Göröngyös úton az első kapavásásig : Töprengés a Széchenyi-Vásárhelyi-programot illetőleg

Kapcsolódó weblapok

Bellon Tibor: A nagykunsági mezővárosok állattartó gazdálkodása

Fokok és árvizek

Nagy László: A Mirhó-gát története

A Tisza tó természetrajza

Vízügy történeti áttekintés