BelépésOnline:
Jelenleg 0 felhasználó és 0 vendég van a webhelyen.
|
Mirhó-gát225 évvel ezelőtt, 1786. október 4-én kezdődött meg a Mirhó-gát építése Illéssy János nagykun kapitány irányításával. A Nagykunság területén a Tisza, a Körösök vagy a Berettyó vize állandóan vagy időszakosan vízzel borította a települések határát. A Tisza két nagy árkon keresztül jutatta el vizét a nagykunsági tájakra. A Tiszalök környékén kilépő víz a Hortobágy árkán keresztül jutott a Nagykunság alá benyúló Nagysárrétbe. A másik kiöntés helye Abádszalók környékén volt a Mirhó-foknál, amely a Nagykunságot a nyugati oldalról fenyegette. 1786-ban másodjára fogtak össze a nagykunsági települések, hogy közmunkával a Mirhó-fokot megtöltsék. Az Alföld gazdasági életében a folyószabályozások és ármentesítések alapvető változást hoztak. Ennek a nagyszabású munkának is a hátterében az állattartás érdekei domináltak. Olvasásra ajánljuk "Áldás és átok a víz" : tudományos emlékülés a Mirhó gát megépítésének 200. évfordulójára Bellon Tibor: A Mirhó gát szerepe a Nagykunság gazdálkodásáb Benedek Gyula: Jász-Nagykun-Szolnok megyei iratok, 1519-1789 : adattár Danis György: A Mirhó és a gátépítés David L. : The Central Tisza-region and the Trans-Tisza area Fejér László: A víz és ember tájformáló szerepe a Tisza-völgyében Szabó Lajos: A "Mirhó gáttyának" építése : adatok a "Tisza II." előtörténetéhez Tóth Albert: Kettőszázhúsz éve épült meg a Mirhó-gát Kapcsolódó weblapok Bellon Tibor: A nagykunsági mezővárosok állattartó gazdálkodása
|
Keresés...
|