Blogok

Krisztus oratórium

A Krisztus című oratórium Liszt Ferenc legnagyobb szabású és egyik legjelentősebb műve. Komponálására rendkívül hosszú időt fordított, a munkát 1855-ben kezdte, az utolsó részekkel pedig 1867-ben végzett. A hatalmas mű három tételből áll: Karácsonyi oratórium, Vízkereszt után, Szenvedés és feltámadás.
A Krisztus-oratórium megírása régóta foglalkoztatta Lisztet, annyira, hogy már 1853-ban meg akarta kérni barátját, az egyébként egyházellenes Georg Herwegh költőt a szöveg megírására. Legközelebb 1857-ben merült fel ismét az oratórium gondolata, amikor Hector Berlioz Krisztus gyermekkora című oratóriumát vezényelte. Ekkor élettársát, Carolyne von Wittgenstein hercegnét kérte meg a nyers szövegkönyv összeállítására, ami alapján a verseket Peter Cornelius zeneszerző írta volna. Ez a terv sem valósult meg. Végül 1862-ben, amikor már Rómában élt, látott hozzá régóta dédelgetett terve megvalósításához. A latin nyelvű szöveget végül a zeneszerző maga állította össze a Biblia és a katolikus liturgia szövegeiből.

Hamburger Klára szerint: „A kompozíció azonban korántsem steril, hanem ízig-vérig vallomásos erejű programzene, még állóképeiben is az. A Krisztus-oratórium Liszt római alkotóperiódusának legnagyobb szabású, legtipikusabb és legjelentősebb műve. Itt már kivirult az az »átmeneti« stílus, amely az Erzsébet-legenda táján bontakozott ki. Magasrendű művészi példatára annak, hogyan ment végbe – a legkülönfélébb elemek időleges szimbiózisával – az átalakulás a weimari nagyromantikus és a kései Liszt aszkétikussá sűrűsödött zenei nyelve között.” 
Alan Walker véleménye a műről: „Három óra alatt az oratórium egy évszázadnyi utat jár be a harmóniai fejlődés terén. Pasztorálisan egyszerű zenével indít, s profetikus zenével zár. S nem túlzás »próféciáról« beszélni a Krisztus oratórium vége felé hallható egyes szakaszok kapcsán, melyekhez hasonló zene a modern időkig nem született.”

Az oratórium 13. száma talán a legismertebb tétel az O flii et filiae – Ó fiak és leányok, a Húsvéti himnusz (Oyster-Hymne), amit Liszt utólag illesztett az oratóriumba.

forrás: wikipedia
online olvasniavaló a műről:
Krisztus oratórium kritikája Bóka Gábortól
Eckhardt Mária: Liszt Krisztus oratóriuma és a Zeneakadémia c. könyvről

Finnugor Népek Baráti Köre

Finnugor Népek Baráti KöreBerczeli Endre zenetanár előadása a finn zenéről (2011.04.20.)
Katalóguscédula
URL

Francia szemmel

Francia szemmelKönyvbemutató (2011.04.20.)
Katalóguscédula
URL

Országos katasztrófavédelmi ifjúsági verseny

Rejtvénytfejtő gyerekekMegyei forduló Szolnokon (2011.04.20.)
Katalóguscédula
URL

JÁSZKUN VILÁG - 2011. GYERMEK ÉS IFJÚSÁGI MŰVÉSZETI SZEMLE

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Könyvtár és Művelődési Intézet, valamint a karcagi Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ közösen rendezte meg április 16-án szombaton a JÁSZKUN VILÁG - 2011. elnevezésű Gyermek és Ifjúsági Művészeti Szemle döntőjét.

A beszámoló ITT, a képek ITT, a Nívódíjasok névsora ITT tekinthető meg!

Gitárkoncert és könyvbemutató

Guitar'essonne francia-portugál gitáregyüttes koncertje

 

Bali István: Francia szemmel című könyvének bemutatójával egybekötve

2011. április 20-án 16.30-kor
a Megyeháza dísztermében (Szolnok, Kossuth L. út 2.)

 

 

Eljött a szép húsvét reggele, feltámasásunk édes ünnepe

A húsvét Jézus halálának és feltámadásának, az emberiség megváltásának ünnepe.

A virágvasárnap megszentelt barkát a Jászságban az ereszetbe dugták vagy szentelt gyertya lángjánál égették, hogy védjen a villámcsapás ellen.

"Kisöpörni végre a telet"

Az egyházi ünnepkör egybeesik a természet megújhodásával és a tavaszvárással. A tavasz az embert környezete megtisztítására készteti. Ezek a gyakorlatias és mágikus cselekedetek is egyben, amelyek a nagyhéthez kötődnek.

Jászladányban és Jászfelsőszentgyörgyön szokás volt nagycsütörtökön a keresztjárás. A határbeli kereszteket, feszületeket járták sorra a helybeliek. Virágot vittek, imádkoztak a társulatos asszonyok  vagy a pap vezetésével. Jászárokszálláson a Pilátus-verésnek volt hagyománya. A nagycsütörtöki vecsernyén fiatal legények a templomajtót botokkal ütötték, így büntetve jelképesen Pilátust.

Nagypéntek böjti nap. Ilyenkor hús nélkül főztek. Aki tehette halat evett. Böjtös étel volt az habart leves és a főzött tészták mézzel vagy cukros mákkal ízesítve. A reggel, éhgyomorra megevett fokhagymának gyógyító hatást tulajdonítottak. Fogyasztottak még sült tököt, pattogatott kukoricát, télről maradt aszalt gyümölcsöket és diót. Nagypénteken napfelkelte előtt, meztelenül fürödtek folyó- vagy állóvízben. A hajnali fürdéssel egész esztendőre biztosíthatták egészségüket. Jászárokszálláson szokás volt a fiúk kolompolása ezen a napon. Kolompokkal és kereplőkkel nagy zajt csaptak, így járták végig az utcát, hogy elűzzék a boszorkányokat. Úgy tartották, hogy amikor Krisztus halála miatt nagypénteken elsötétül az ég, a sötétben megjelennek a gonosz lelkek. A zajkeltéssel a férgeket, kigyót és békát is el kívánták riasztani. Van olyan település, ahol a kolompolás nagyszombatra esik.

 A nagyhét jellegzetessége tehát nagytakarítás. Ekkor kitakarítottak, szellőztették az ágyneműt, majd kiseperték az udvart, kiganéztak az állatok alól. Meszeltek és mázoltak. Nagyszombaton, amikor először megszólaltak a harangok, a jászdózsai asszonyok - miközben körbeseperték a ház falát, azt mondták: " Kígyók, békák távozzatok!". Jászfényszarun ezt kiabálták: "Kigyók, békék, takarodjatok a háztól!". Jászalsószentgyörgyön pedig: "Kígyó, béka, gyere ki!" Csépán úgy tartották, hogy a ház körülseprésével a boszorkányokat is elhajtják.

"Én kis múzsa, gyenge rúzsa..."

Húsvét első napja húsvétvasárnap. Ekkor telik le a böjti időszak. A hajnali misén ételi szenteltettek. Sonka, tojás, bárány és kalács a leggyakoribb az étrendben, újabban sütemények. Húsvéthétfőn, vízbehányóhétfőn volt az öntözködés. A legények hajnalban indultak és sorra járták a lányos házakat. A fiúk kútból mert vízzel locsolták meg őket. A lányok többször is ruhát váltottak aznap. Miután száraz ruhába bújtak, megvendégelték a legényket. Este pedig a húsvéti bál, a böjt utáni első táncos alkalom.

A Jászságban hagymahéj kifőtt levében festették a tojást. Jászdózsán kifényezték és hegyes szeggel, tűvel mintát karcolatk bele.

oszk.hu

Húsvét idejéhez történelmi esemény is kapcsolódik. IV. Béla 1239 húsvétján hívta be a kunokat a Kárpát-medencébe. Ötvös László kutatásai szerint pedig Csokonai Vitéz Mihály valószínűleg 1793-ban húsvétkor tartózkodott először Nagykunságon, amikor legációban járt Kunmadarason.

Nevezetes nap még Szent György napja, április 24. A két Szentgyörgy nevű jászsági település (Jászalsószentgyörgy, Jászfelsőszentgyörgy) templomának védőszentje is Szent György. Ekkor templomi búcsú van, amely a nevezett falvak életében nagy esemény.

Jászalsószentgyörgyi római katolikus templom

„szedem, szedem, felét szedem”

Szent György napjához számos gazdasági és mágikus szokás fűződik. Ez a nap a magyar néphitben a tavaszi gonoszjáró nap volt, mikor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak. Ilyenkor tüskés ágakat, nyírfaágakat tűztek a kerítésbe, ajtóra, hogy a gonoszt távol tartsák. Aki ilyenkor a keresztútra ment, megláthatta a boszorkányokat; e nap hajnalán mentek a néphit szerint harmatot szedni.

Dömötör Tekla 1957-ben a Jászságban az alábbi babonás történetet jegyezhette fel:  „... egy fiatal házaspár volt, két szegény, egy nénikénél kaptak egy kis kamrafélét. Hát a nénémasszony akkor sütött kenyeret. Megbeszélték, hogy összetartanak a sütésnél. Megdagasztja a lisztet a fiatalasszony, az öreg nénike is külön edényben. Egyformán volt; az öreg nénike is ugyanannyit vett, mint a fiatalasszony. Gyönyörű szép nagy kenyere lett, a fiatalnak meg egy kis kenyere. Nézi az ura: – Kérdezd meg a nénémasszonyt, hogy csinálja? A férj előveszi az öregasszonyt. – Kedves néném, mondja meg, hogy mit csinált maga! – Hogy mit csinálok? Kutyafékomadta! Látod: liszt, liszt; liszt ez. – Nem úgy van. Egy szakajtó lisztből csak egy kenyér van. Akkor meg az öregasszony azt mondja:– Gyere el, éjjel tizenkét órakor a szentháromságnak a keresztútjára megyünk. Majd én rajzolok egy kört, te abba beleállasz. Éjjel tizenkét órakor majd bármi jön, tüzes bika, ördögök nagy szarvval, vadállatok, oroszlán, te át ne lépd a kört, te csak maradj benne. – Odaérnek a keresztútra, rajzol a néni egy kört. Jöttek mindenféle emberek, állatok, hemperegtek. Felnézett, elborzadt, de baja nem esett. – No most már látom, kiálltad a próbát, most már félig-meddig az én elvemen vagy. Most már éjjel tizenkét órakor elmegyünk, hozzál egy lepedőt (ők maguk szőtték meg). Kimentek a határba. Akkor fogták, húzták a lepedőt, mentek a búzavetésbe. Az abroszt húzták s végigmentek a harmatos búzavetésen: Szedem, szedem, felit szedem. (Ha azt mondja: mindet szedem, akkor elveri a búzavetést.) Ezzel elvitte a fél termést. Mikor már teli volt harmattal az abroszuk, hazamentek, magukkal hazavitték. Kicsavarták azt a vizet, összegyűjtötték egy edénybe. Mikor sütöttek, egy kis kanállal tettek a lisztbe, attól lett olyan nagy kenyér. Elvették a gazda fele termését, és megszaporították saját kenyerüket. Ezért lett a kicsi tésztából nagy kenyér. Mikor sütött, a fiatalasszony is úgy csinálta, ő is bűbájos volt.” Jászfényszarun sót szórtak a tejbe, sóval körülszórták az istállót, farral tolták be a jószágot az ólba, hogy a rontó személyek az állatokban és a tejben ne tehessenek kárt.

Olvasásra ajánljuk

Barna Gábor: Kunszentmártoni és tiszazugi szokások. In: A kunszentmártoni József Attila Gimnázium jubileumi évkönyve 1953-1978. Kunszentmárton, 1978.

Barna Gábor: Ünnepi szokások és hiedelmek Csépán. In: Csépa I.. Eger-Szolnok, 1982.

Dömötör Tekla: Naptári ünnepek - népi színjátszás. Budapest, 1979.

Fodor Dénes: Gregorián passiók Jászjákóhalmán. In: Barangolás a Jászság zenei és történelmi emlékeibe. [Jászjákóhalma], 2005.

Füvessy Anikó: Nagypénteki étrend. In: Szolnok megye néprajzi atlasza I/1. Szolnok, 1974.

Gulyás Éva: Évnegyedkezdő szokások, hiedelmek Szent György napján. In: A szülőföld szolgálatában. Szolnok, 1994.

Gulyás Éva: Jászsági adatok a Pilátus-verés szokásához. In: Ünnepi kötet Szabó László tiszteletére. Debrecen, 1999.

Gulyás Éva: Jászdózsai hiedelmek. Budapest, 1976.

Gulyás Éva: Kalendáris szokások. In: Tiszaörs. Debrecen, 1992.

Gulyás Éva: Nagyheti szokások a Jászságban. In: Ember és környezete. Szolnok, 2002.

Gulyás Éva: Szent György középkori kultusza és legendája a néphagyományba. In: Tisicum X. Szolnok, 1997.

Kaposvári Gyula: Húsvéti népszokások Szolnok megyében. In: Múzeumi levelek 29-30. Szolnok, 1977.

Kiss József: Húshagyókedd Árokszálláson 1740-ben. In: Jászsági évkönvy 1994. Jászbreény, 1994.

Kiss József: Húshagyókeddi bacchália Árokszálláson 1740-ben. In: Jászkunság kutatása, 1988. Szolnok, 1988.

Ötvös László: Mikor járt Csokonai Kunmadarason? In: Szolnok Megyei Néplap 1984. augusztus 29.

Szabó László: Jászság. Budapest, 1982.

Szarvas András: A nagypéntek védelmében. In: Vártemplomi kalendárium, 1993. Szolnok, 1992.

A tanácsok feladatai az egyházi körmenetekkel kapcsolatban, 1953. március 19. In: Millenniumi emlékkönyv : válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből. Szolnok, 2000.

Tátrai Zsuzsanna-Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások. Budapest, 1997.

Tóth András: Legyünk büszkék hagyományainkra! In: Új Néplap Vasárnap Reggel 8. évf. (2005.03.27.) 13. sz. 3. p.

Tóth Sándor: Titkok rózsalánca : húsvéti beszélgetés Barna Gábor néprajzkutatóval. In: Új Ember 66. évf. (2010. április 4-11.) 14. sz. 22. p.

Kapcsolódó weblapok

Dömötör Tekla: Magyar népszokások

Az év ünnepei

Húsvét.hu

A húsvéti hagyományokról Besenyszögön

Jeles napok

Locsolkodó versek

Mészáros Géza: Lovas emlékmenettel tartanak megemlékezést

Miért piros a húsvéti tojás?

Szabó László: A Jászság

Szent György-napi vásár Szolnokon (képriport)

József Attila és megyénk

Április 11., József Attila születésnapja, 1964 óta a költészet ünnepe is hazánkban.

Öcsödön emlékház őrzi a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakjának a nevét. József Attila és nővére, Etus az Országos Gyermekvédő Liga jóvoltából a fővárosból az öcsödi Gombai Ferenc parasztgazdához került. A költő a helyi református elemi iskolában kezdte meg tanulmányait.

Öcsöd

Olvasásra ajánljuk

Borzák Tibor: Életrajzi adatok és tények : József Attila "perújrafelvétele" Öcsödön. In: Szabad Föld 55. évf. (1999.09.21.) 38. sz. 17. p

Kisfaludi Sándor: József Attila nyomában Öcsödön. In: Jászkunság 2. évf. (1955.04.) 2. sz. 3-5. p.

Kovács Kálmán: A költészet napján, 1973. In: Jászkunság (1973.) 2-3. sz. 123-127. p.

Kőhidi Imre: József Attila Öcsödön. In: Jászkunság 26. évf. (1980.03.) 1-2. sz. 81-83. p.

Németh Sándor: József Attila falujában. In: Népszava 100. évf. (1972. január 29.) 24. sz. 3. p.

Palágyi Béla: Attila itt nem Pist. In:  Szabad Föld 66. évf. (2010. január 8.) 1. sz. 30. p.

Pápay Endréné: Makó fogadott fi. In: Honismeret 23. évf. (2005.04.) 2. sz. 14-16. p.

Schäffer Erzsébet: Megütötted magad, fiam? : Szabálytalan emlékezés József Attilára Öcsödön : A költészet napján olvasnivaló. In: Nők Lapja 61. évf. (2010. április 7.) 14. sz. 70-72. p.

Simon Ferenc: József Attila mintázása közben. In: Jászkunság 26. évf. (1980.03.) 1-2. sz. 84-85. p

Szabó László: József Attila öcsödi világa : Irodalomtörténet, művelődéstörténet. In: Jászkunság 53. évf. (2010.) 1-4. sz. 91-105. p.

Kapcsolódó weblapok

József Attila élete (diafilm)

Költészet napja

Kunszentmártoni József Attila szobor

Az öcsödi József Attila Emlékház

Öcsödi Jószef Attila szobor

Szabó László: József Attila öcsödi világa c. tanulmány (pdf)

Szolnoki József Attila szobor

József Attila: A Szolnoki hídon (1920)

Az érc-oroszlán üstökét csóválva
riadtan reng a halál-színpadon.
A Halál lesi, tárt karokkal várja,
hogy Úr legyen a sápadt arcokon.

Tenyérnyi hely s a vigyorgó, kapzsi Vég
orcájába sápad belé arcod.
Alattad a Rém, felül büntető Ég
- gyáva Ember! - Neked üzen harcot.

A Hold is kacag a nagy gyávaságon
és a Tisza lassan bugyborékol.
S csak ott tör ki a szó a néma ajkon,
hol már biztos-távol vagy a hídtól.

Olvasmányajánló - 2011. április

Tudományok szintje (II. emelet)

Ranschburg Jenő: Nyugtalan gyerekek - Hiperaktivitás és agresszió a serdülőkorban

Kiadó: Saxum
Kiadás éve: 2009
Az élet dolgai sorozat


Gyors lefolyású betegség után 76 éves korában meghalt Ranschburg Jenő, a köztiszteletben álló pszichológus. Mindig ügyelt arra, hogy szakmai véleményét a laikus közönség is megértse, ezért volt különösen népszerű televízióban a Családi kör szakértőjeként. A tudományos ismeretterjesztést mindig is szívügyének tekintette, a családi és iskolai gyereknevelés témakörében számos cikket írt nemcsak szaksajtóban, de a napilapokban, népszerű folyóiratokban is. Több tucat könyve is megjelent ezek közül szeretnék most egyet olvasásra ajánlani.
A könyv első része arra keresi a választ mi is az a hiperaktivitás. A legtöbben úgy látják, hiperaktivitásról akkor beszélünk, ha a gyereket nem lehet leállítani, folyton jár a keze, a lába és a szája is. Ebben a könyvben arra mutat rá a szerző, hogy a hiperaktivitás valójában egészen mást jelent; többek között a figyelem, a koncentráció képességének zavarát. Milne Micimackóján keresztül igyekszik rávilágítani legjellemzőbb tulajdonságokra, és abban reménykedik: a szülők és a nevelők ráismernek azokra a gyerekekre, akikre jól illenek a Százholdas Pagony lakóinak vonásai.
A könyv második része az agresszivitással foglalkozik. Azzal, hogy milyen sokféleképpen lehet egy serdülő agresszív, a kamaszos versengéstől kezdve, a kötekedésen át, egészen az antiszociális magatartásig, a bűnözésig.

Művészetek szintje (I. emelet)

Moncz Attila: Dél-Afrika, 2010 gólok, sorsok, kalandok a 19. labdarúgó- világbajnokságon

Kiadó: Aréna 2000
Kiadás éve: 2010

A javában tartó az EB-selejtezők kapcsán, a labdarúgás rajongói számára kellemes perceket fog okozni, ha ezt a mutatós könyvet elkezdik lapozgatni.
A könyvből a dél-afrikai torna emlékét idézhetik fel az érdeklődők, mind a 64 mérkőzéséről kétoldalas (a döntőről négyoldalas) beszámolót találhatnak, gólleírással, nyilatkozatokkal és szakmai elemzésekkel tarkítva.
Ezúttal, kissé eltérve a hagyományoktól és jobban alkalmazkodva az olvasói igényekhez, elsősorban a lejátszott 52 mérkőzésen történt legérdekesebb, legmeghökkentőbb történeteket állítják a könyv fókuszába, kiváló fotókkal illusztrálva.

Hang- és Videótár (I. emelet)

William Somerset Maugham: Csodálatos vagy Júlia!
A szerző Színház című regényének hangváltozata.

Fordította: Szerb Antal
Előadja: Bánsági Ildikó

A történet a harmincas évek londoni színházi világának kulisszái között játszódik. Hősnője Julia Lambert - tehetséges és gyönyörű; méltán ünnepelt színésznő a pályája csúcsán, akinek a lábai előtt hever egész London.
Julia mindene a játék, de annyira, hogy mindig szerepet játszik. Akkor is, amikor beleszeret egy nála sokkal fiatalabb férfiba, akkor is, amikor ifjú szerelme egy korban hozzá illő, feltörekvő naivát választ inkább. És még akkor is, amikor a hűtlen fiatalember épp Juliánál keres protekciót új szerelme pályájának megsegítésére.
Júlia fantasztikusan alakít az élet színpadán is, és a házasság, a gyermek, a szerelmek és kalandok labirintusában mindig megtalálja a legfontosabbat - saját magát. Színház az egész világ...!

Lejátszható: MP3-as CD és DVD lejátszón.
A mű hangtári jelzete: M 44 – HK-1240

Gyermekkönyvtár

Steve Smallman: Ugye nincsenek szörnyek?

Kiadó: Pongrác K.
Kiadás éve: 2010

„Végre saját szobám van, már nagy vagyok!” – mondta Kismackó izgatottan. Befészkelte magát az ágyába, és megpróbált elaludni. Ám Nagymackó nélkül nagyon magányosnak érezte magát. Nagyon félt, nem akart egyedül lenni. Biztos volt benne, hogy egy szörny lakik nála, aki meg akarja enni. „Drága, buta Kismackó” – kuncogott rajta Nagymackó. Szörnyek nem léteznek… Vagy mégis? Ezt a kedves képeskönyvet a négy-nyolc éves gyerekek számára ajánljuk.

GatewayUk gyűjtemény (II. emelet)

William Shakespeare: Macbeth


Kiadó: Oxford University Press
Kiadás éve: 2006
Dominoes sorozat: One
Könnyített olvasmányok

Az Oxford kiadó 6 szinten jelenteti meg angol nyelvű könyveit. A kezdő nyelvtanulók és a felsőfokú nyelvtudással rendelkezők is megtalálhatják a kedvükre való olvasnivalót.
Szépirodalmi művek, ifjúsági regények és kortárs szerzők műveinek egyszerűsített változatát is könnyedén elolvashatjuk.
A fiatalabb korosztálynak készült a Dominoes sorozat, melyben játékos feladatok is segítik a nyelvtanulást.
A Domioes sorozatnak 4 szintje van, a starter-től a three-ig. A Dominoes olvasmányok az Oxford University Press legújabb könnyített olvasmányai. A fiatalabb korosztálynak készültek, ezért színesebbek a sorozat tagjai. A sorozat felépítése hasonlít az OUP többi könnyített olvasmányaihoz, csak több benne az olvasást ellenőrző feladat és a szószedet, ami közvetlenül a szöveg mellett jelenik meg. Jobban, könnyebben használható.
A jelenlegi mű 400 szavas szókinccsel rendelkezik.

 

Liszt és Faust

A Faust szimfónia nemcsak Liszt legjelentősebb műve, hanem az újabb kori szimfóniairodalom egyedi remeke. Nem túloz Bülow, mikor azt mondja: „Mindaz, amit a komponisták Beethoven 9. óta összeírtak, mind visszaesés; a legjobb esetben stagnálás. Csak két mű van, amelyik haladás: Liszt Faust szimfóniája és Wagner Tristanja”. Liszt művét így elemezte: Szimfónia három jellemrajzban. Minden tétel egy megnevezett ideát juttat kifejezésre. Goethe Faustja tulajdonképpen nem is játszik itt fontos szerepet. A hallgatót csak figyelmezteti, hogy Goethe alakjainak belső lelki világát akarja zenével kifejezésre juttatni. A programzene csúcspontja ez, mert a Faust szimfónia minden művelt, muzikális embernek teljes gyönyörűséget okoz, még ha a mű programját, sőt Goethe Faustját nem is ismeri.
(forrás:
Magyar Szó. com)

A videón a zárókórust hallhatjuk Robert Schunk (T.), Daniel Barenboim (vez.) előadásában.

Tartalom átvétel