Blogok

Nagykörű - 2010

Nagykörű címlapja 

A községi önkormányzat lapja
20. évf. (2010)

PDF dokumentum
Katalóguscédula
Forráshttp://www.nagykoru.hu/

1. sz. 2. sz. 5. sz. 6. sz.
7. sz. 8. sz. 9. sz. 10. sz. 12. sz.

 

Jánoshidai Híradó - 2010

Jánoshidai hiradó - 1998

helyi közéleti lap
13. évf. (2010)

PDF dokumentum
Katalóguscédula
Forrás:www.janoshida.hu

1. sz. 2. sz. 3. sz. 4-5. sz.
melléklet melléklet melléklet melléklet

 

Besenyszögi Hírmondó - 2010

Besenyszögi Hírmondó címlapja

   

Besenyszög Községi Önkormányzat Kiadványa

 (2010)

PDF dokumentum

Forrás: www.besenyszog.hu

1. sz. 2. sz. 3. sz.

Angol filmklub (2011.01.05.)

Filmklub Angol filmklub 2011 januári foglalkozása / fotó Vona-Gődér Krisztina. - Szolnok, 2011.01.05. - URL

Január 6. Vízkereszt napja

Vízkereszt (Epifánia) az egyik legrégibb és legösszetettebb egyházi ünnep. A nyugati kereszténység e napon emlékezik meg a napkeleti bölcsekről, valamint Jézus megkeresztelkedéséről. Ennek emlékére kereszteli az egyház e napon a vizet. Az ordox hívők január 6-án ünneplik karácsony szentestéjét.

A víz megkereszteléséből ered a magyar vízkereszt elnevezés. A liturgikus vízszentelést január 6-a előestéjén (vigiliáján) végezték a templomban és a hívek haza is vittek belőle meghinteni a házat. Hittek a megszentelt víz gonosz űző szerepében és gyógyító hatásában. A jószágokat is megitatták a szentelt vízzel. A víz és tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés. A pap megáldotta az otthonokat és a bennük lakókat. A megszentelt krétával az ajtóra fölírták az évszámot és a háromkirályok nevének kezdőbetűit: G+M+B.

Például 2010-ben ezen a napon szentelte meg az Ittebei Kiss József Hadnagy Helikopter Bázis kápolnáját Bíró László katolikus tábori lelkész.

Jókívánságmondó és adománygyűjtő szokás is fűződik vízkereszt napjához: a háromkirályok járása, amely a napkeleti bölcsekről való megemlékezés is volt. Három fiúgyermek a bölcsek alakját öltve magára, papírból készült papsüvegben "alakoskodva" járja végig a házakat pl. Jászfelsőszentgyörgyön és Jászszentandráson is. Éneket és köszöntőket mondtak, a háziak pedig búcsúzóul ajándékokat adtak nekik.

A hagyományok szerint e napon bontják le a karácsonyfát. Vízkereszt ünnepe a karácsonyi tizenketted  és egyben a farsangi és báli időszak kezdete, amely a húsvét vasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetéig tart. Jászdózsán ún. kardos báld nyitotta vízkeresztkor a bálidényt.

A vízkereszt utáni második vasárnap estéjén tartották az imádkozással, énekléssel, majd evéssel, ivással egybekötött megemlékezést Jézus első csodájáról: a kánai menyegzőn a víz borrá változtatásáról. A kánai menyegzőt egy-egy faluban több háznál is megrendezték.

Olvasásra ajánljuk (Válogatás a könyvtár Helyismereti Gyűjteményéből)

Donkó László: Farsangi maszkabál : farsangi műsorok, jelmezek. [Jászszentandrás], 2002.

Fodor Dénes: Hogy Magdolna szétrúghassa papucsát. In: Barangolás a Jászság zenei és történelmi emlékeiben. [Jászjákóhalma], 2005.

Gulyás Éva: Kalendáris szokások. In: Tiszaörs : tanulmányok a falu múltjából. Debrecen, 1992.

Kiss József: Húshagyó kedd Árokszálláson 1740-ben. In: Jászsági évkönyv, 1994.

Mohácsi Lászlóné: Farsangi szokások Tiszasason. In: Tiszazugi kalendárium, 1993. Kunszentmárton, 1993.

Nagy József: Sajátos farsangi szokások a Jászságban : "babfazékdobás". Jászberény, 1967.

Pintér Krisztina: Hagyományaink. In: Jánoshida, 2010.

Szabó László: Régi farsangi bálok. In: Múzeumi levelek 25-26. sz. Szolnok, 1975.

D. Szabó Miklós: Avatókancsó Kisújszállásnak = Új Néplap Vasárnap Reggel 2004.10.24.

Tábori László: Télvégi népszokások Jászladányban. In: Néprajzi dolgozatok. Jászberény, 1998.

Tóth Lajosné: hagyományőrző kunsági farsang. In: Kisújszállási nagykun kalendárium. Kisújszállás, 2003.

Ujváry Zoltán: A népi színjátékok bekérető-beköszöntő formuláiról. In: Emlékkönyv a Túrkevei Múzeum fennállásának huszadik évfordulójára. Túrkeve, 1971.

jelesnapok.oszk.hu

Ugródeszka

Farsang a Jászságban

Január 6.

Jeles napok, ünnepi szokások

Mit ünneplünk vízkeresztkor?

Szabó László: Jászság

Vízkereszt ünnepén, avagy Cabalgata de los Reyes Magos

Kapcsolódó bejegyzéseink

Eljött a szép húsvét reggele, feltámadásunk édes ünnepe

Adventtől karácsonyig

Jeles helytörténeti évfordulók 2011-ben

* 765 évvel ezelőtt ...

IV. Béla király 1246-ban visszatelepítette a kunokat a tatárdúlás következtében elnéptelenedett Duna-tisza közébe és a Szolnok-Debrecen közötti területekre. A kunokkal együtt a jászok is jöttek.

* 750 évvel ezelőtt ...

1261-ben IV. Béla király megerősítette az egri püspökséget Abád, Halász és Örvény birtokában. [Bővebben Tiszafüredi évfordulók 2011 >>>]

* 460 évvel ezelőtt ...

1551. november 8-án Szolnokon kelt a Hadtörténelmi Levéltár legrégibb magyar nyelvű irata. Ezt a levelet Horwatinowyth (Horvatinovich Bertalan) kapitány írta Teuffel Erasmusnak és Thurzó Ferencnek, melyben Lippa város ostromáról számolt be.

* 450 évvel ezelőtt ...

1561-ben, Mahmed bég foglyaként, került a szolnoki vár börtönébe Szegedi Kis István kálvinista prédikátor, aki korábban 1551-ben Mezőtúron a református iskolát vezette egy esztendeig, amely intézmény ma a prédikátor nevét őrzi. A szolnokiak kijárták a török bégnél, hogy Szegedi Kis István kijárhasson a városba prédikálni. 1563-as szabadulása emlékét versben örökítette meg "Szegedi Istvánnak a török rabságából kiszabadulásáért való hálaadása" címmel. A reformátor szolnoki tartózkodásának emlékére 1962-ben a református templom falán emléktáblát emeltek Szamosközi István püspök jelenlétében. Az ezredforduló után a közösségi ház Tisza partra néző homlokzatán avattak emlékjelet Szegedi Kis István tiszteletére.

* 240 évvel ezelőtt ...

Kollár Ádám bécsi udvari tanácsnok 1771-ben jegyezte le a "Kun miatyánk" szövegét, amelyet Herpai Mihály mondott tollba.

* 225 évvel ezelőtt ...

Kisújszállásról 1786-ban több mint 1000 lakos költözött el a délvidéki Pacsérra

. Az észak-bácskai település ma Kisújszállás testvérvárosa.

 

1786. október 4-én kezdődött meg a Mirhó-gát építése Illéssy János nagykun kapitány irányításával.

* 200 évvel ezelőtt ...

Tiszaföldváron 1811. április 1-jén született Somogyi Károly. az esztergomi kanonokként 1880-ban a tiszai árvíz után Szeged városának adományozta több mint 40 ezer kötetes könyvtárát. A Lipót-rend keresztjével is kitüntetett adományozó nevét ma is örzi a városi és megyei könyvtár Szegeden. A neves egyházi személy szaklap szerkesztésével és könyvkiadással is foglalkozott. 1850-től egy éven át a hercegprímási levéltáros és könyvtáros funkcióját töltötte be. 1881-ben főegyházi főesperes lett. 1888-ban hunyt el Esztergomban. Tiszaföldváron emlékművet állítottak a város híres szülöttjének tiszteletére. A helyi gimnáziumban tabló és az évenként megtartott Könyv Napja rendezvény hívatott a tanulók figyelmét az olvasás fontosságára felhívni és feleleveníteni Somogyi Károly alakját. Hamarosan szülőháza is  felújításra kerül. 

1811. május 1-jén született Tiszaderzsen Szűcs István jogtörténész, helytörténeti szakíró.

* 190 évvel ezelőtt ...
1821-ben jelent meg a Tudományos Gyűjtemény című folyóiratban a tudós földbirtokos-író Gorove László (1780-1839) Szolnok várának viszontagságai című publikációja. Az utókor kutatói számtalanszor hivatkoznak erre a helytörténeti munkára. Az írás legfőbb értéke a szolnoki várban meglévő törökkori épületek leírása, amelyet Gorove még a pusztulásuk előtt rögzített.

 

* 180 évvel ezelőtt ...

1831-ben alapítottak gimnáziumot a ferences rendi szerzetesek I. Ferenc király engedélyével. Az oktatás a kolostor szobáiban indult meg. A szolnoki születésű tudós-költő nevét viselő tanintézmény, a Verseghy Ferenc Gimnázium egy éves rendezvénysorozattal készül a jeles évforduló megünneplésére.

1831. október 4-én született Kátai Gábor Karcagon. Kátai Gábor az első magyar nyelvű gyógyszerészeti tankönyv szerzője. Emléke előtt tisztelegve 1991-ben Karcag város kórháza felvette a tudós nevét.

* 165 évvel ezelőtt ...

Gróf Széchenyi István szervezte meg a Tisza szabályozását, ami 1846. augusztus 27-én vette kezdetét és 1880-ban ért véget. 1846-ban már második alkalommal hajózta végig a Tisza-völgyét a Pannónia gőzössel. Október 10-én Illésy kunkapitánnyal érkezett Kunmadarasra. Október 11-én Fegyverneken és Szolnokon fordult meg Széchenyi és kísérete. Másnap a szolnoki városházán tartott tanácskozást. Mint a Helytartótanács közlekedési osztályának vezetője, Széchenyi jelentős szerepet szánt Szolnoknak nemcsak a tiszai gőzhajózásban, hanem a vasúthálózat kiépítésében is. A "legnagyobb magyart" egy helyi szerző tollából született ünnepi ódával köszöntötték a szolnokaik. A Pannónia gőzhajó október 13-án indult tovább Kunszentmárton felé. Szolnok utcai nevei: a Gőzhajó, a Széchenyi az Indóház utcával együtt állítanak emléket az 1846-os hajóút és az egy évvel későbbi vasútvonal avatásnak is.

* 160 évvel ezelőtt ...

A Leipziger Illustrirte Zeitung 1851-es évfolyamában jelent meg Szolnokot ábrázoló két metszet A Tisza-hidat és az Indóház környékét megörökítő képek visszaidézik a 19. századi Szolnokot.

* 155 évvel ezelőtt ...

A Tiszavidéki Vaspálya Társaság, a megnövekedett vasúti forgalom miatt, 1856-ban megalapította a szolnoki MÁV műhelyt. A MÁV Járműjavító fennállásának 150. jubileumára jelentette meg üzemtörténeti kiadványát 2006-ban.

* 150 évvel ezelőtt ...

 

1861. február 12-én született Kisújszálláson Illéssy János történész. 1887-től 1905-ben bekövetkezett haláláig az Országos Levéltár munkatársa volt.

1861. augusztus 18-án Tiszakürtön látta meg a napvilágot gróf Bolza Pál kertépítő és tájkertész. Nagybátyjától, ifj. Bolza József "Pepitől" kapta meg a mai szarvasi arborétum területén lévő legelőt, ahol aztán a Körösök szabályozásának befejeztével, az 1890-es években kezdett hozzá a szakszerű növénytelepítéshez. Számos növényritkaságot hozott a világ minden tájáról.

* 140 évvel ezelőtt ...

 

A Vasárnapi Újság 1861. február 3-i számában jelent meg Szolnok város metszete, amely Müller Adolf, szolnoki művész rajza után készült. Müller Adolf festő (1821-1891) bécsi tanulmányai után Szolnokon telepedett le. Pettenkofen társaságában és hatása alatt népéletképeket festett. Várbeli háza volt az első műterem Szolnokon. Képeinek jelentős része Szolnok város birtokában van. 135 évvel ezelőtt ...

1876. szeptember 4-én a Scheftsik-kerti színkörben Kiss Miklós főispán elnökletével tartott megyegyűlés kimondta Jász-Nagykun-Szolnok megye megalakulását. A kiegyezés utáni közigazgatási reform egyik végső állomása volt a megyerendezés. A törvényhatósági átszervezések nyomán megszűntették a hármaskerületi besoztást, a jászok és kunok évszázados önkormányzati rendszerét.

1876. évi XXXIII. törvénycikk a Jászság, a Nagykunság és Heves megyei Tiszasüly és Tiszaderzs alatti tiszai részeinek, valamint a Pest megyei Jánoshida egyesítésével létrehozták Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét. A megyeháza megépítésére 1876. őszén írtak ki országos pályázatot. 

* 125 évvel ezelőtt ...

1886. február 28-án született Rácz Aladár világhírű magyar cigánymuzsikus Jászapátin. A jászsági muzsikus családból származó cimbalomművész 16 évesen már Budapesten dolgozott, majd egy párizsi szerződésnek köszönhetően elkezdődött európai hódító útja. Az első világháború elől Svájca költözött. Felesége Yvonne Barblan egyben állandó művészi partnere is volt. 1935-ben költözött haza. A Magyar Zenede, később a Zeneakadémia tanáraként nevelte a fiatal cimbalmosokat 1938-ban bekövetkezett haláláig.

* 115 évvel ezelőtt ...

 

1862. május 2-án nyitotta meg Ferenc József a millenáris kiállítást, a honfoglalás 1000. évfordulója tiszteletére. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyének az országos ünnepségsorozathoz kapcsolódó kiemelkedő eseménye a vármegyei bandérium újjászervezése volt. Hálaadó istentiszteletekre, zászlóavató ünnepségre került sor a megyei településein is. A vármegyei közgyűlés hódoló feliratot intézett a királyhoz. Tiszafüreden ekkor épült a városháza (napjainkban általános iskola) épülete. Az évforduló tiszteletére emlékoszlopot állítottak az új középület előtt.

A Millenniumi ünnepségsorozat keretein belül 1896. május 15-én avatták fel a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye közkórházát. 1894 és 1896 között épült Quittner Zsigmond tervei alapján a megyei kórház épülete. A pavilon rendszerben emelt létesítményben belgyógyászat, sebészet, bőrgyógyászat, elme- és fertőzőosztály kapott helyett. Az átadási ünnepséget a Nemzeti Szállóban rendezett ebéd és a megyeháza dísztermében tartott hangverseny zárta le, ahol fellépet Küry Klára (1870-195) jászkiséri születésű primadonna és Tarnay Alajos (1870-1933) jászberényi zongoraművész is.

* 100 évvel ezelőtt ...

1911-ben készült el Szolnokon dr. Mihailich Győző tervei szerint a Gerber-csuklós rácsos közúti Tisza-híd, melynek legnagyobb nyílása 79 méter. A vashíd a budapesti Ferencz József hídhoz hasonlított. 1919 nyarán a román intervenciós csapatok robbantották fel.

1911. május 15-én helyezték el a izraelita templom alapkövét Tiszafüreden. [Bővebben Tiszafüredi évfordulók 2011 >>>]

1911. augusztus 21-én született Kisújszálláson Barcza Gedeon sakk nagymester. A magyar válogatott tagjaként nyolc sakkolimpián (1936-1968) és három Európai-bajnokságon vett részt. Sportújságíróként is dolgozott a Népsport, majd a Magyar Sakkélet főmunkatársaként. A leghosszabb ideig a Tipográfia egyesületben edzősködött.

1911. augusztus 24-én hajnalban gyenge földrengést észleltek Tiszaszőlősőn. [Bővebben Tiszafüredi évfordulók 2011 >>>]

* 90 évvel ezelőtt ...

1921. szeptember 7-én született Papi Lajos, kisújszállási szobrászművész. Számos köztéri alkotás és kisplasztika őrzzi munkásságát a megyében. Nyár utcai lakóháza és műterme, a Papi Lajos Alkotóház a kortárs ipar- és képzőművészeti kiállításoknak és alkotótáboroknak ad otthont.

 

 

* 85 évvel ezelőtt ...

 

A két világháború közötti városrendezési törekvések sikeres megvalósulása az 1926-ban megépült, versailles-i stílusú park a Tisza partján.

1926-ban avatták fel az első világháborúban elesett katonák emlékére Szentgyörgyi István szobrászművész alkotását a mai Hősök terén (egykori Tisza István tér). A Hősök szobra 1945-ben került mai helyére, a Tiszai hajósok terére.

* 75 évvel ezelőtt ...

1936. április 2-án született Kisújszálláson Csukás István író-költő.

* 65 évvel ezelőtt ... 

1946-ban történt meg Tószeg, Újszász és Zagyvarékas (Pest megyei községek) Jász-Nagykun-Szolnokhoz csatolása.

 

1946. májusában készült el a szolnoki közúti híd.  A budapesti Kossuth-híd mintájára épült hidat ideiglenesnek tervezték a háborús pusztítások után megfelelő vasszerkezet hiányában. 1962-ben váltotta fel a mai közúti híd.

* 60 évvel ezelőtt ...

1951-ben kezdődött meg a kénsavgyártás Szolnokon a Tiszamenti Vegyiművekben (TVM). Az ipartelepítéshez szükséges földterületeteket Tószeg határából, egykori tanyák helyén, csatolták Szolnokhoz. Napjainkban a porfesték gyáregységet a Holland Colours üzemelteti, a kénsav- és műtrágyagyártást - a Bige Holding Kft. által privatizált - TVM Rt. folytatja. A mosószer gyártást 1992-ben az osztrák Henkel vállalat vette át, amely 2006-ban bezárta ezt az üzemegységet. A jól ismert Tomi mosóporok azóta már nem Magyarországon készülnek.

* 55 évvel ezelőtt ...

1956. október 23-án Szolnokon a Közlekedés Műszaki Egyetemen diákgyűlést tartottak, majd a városi színházban folytatódtak a forradalmi események. Az 1956-os forradalom és szabadságharc helyi eseményeinek és kiemelkedő szolnoki szereplői tiszteletére számos emléktáblát helyezett el az utókor.

* 45 évvel ezelőtt ...

 

1966-ban avatták fel a Famunkások emlékművét, Szabó László (1927-2002) szobrászművész alkotását a Temető úton. A szolnoki famunkások két világháború közötti sztrájkmozgalmának dicső emlékére.

* 35 évvel ezelőtt ...

 

1976. március 15-én emelték be a Széchenyi lakótelep első házgyári elemét. A városszéli legelőt valamikor Kisgyepnek nevezték. A lakótelep tervezői 15 ezer 2-3 szobás lakásával a város lakáshelyzetén kívántak javítani.

 Olvasásra ajánljuk

Egri Mária: Papi Lajos szobrászművész. Szolnok, 1986.

Gorove László: Szolnok várának viszontagságai = Tudományos Gyűjtemény 1821.

Jász-Nagykun-Szolnok megyei hidak és utak. Szolnok, 1993.

Jubileumi évkönyv : 175 éves a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium. Szolnok, 2006.

Kaposvári Gyula: Műteremház = Új Néplap 1989. 10. 24. 4. p.

Másfél évszázad : a MÁV Szolnoki Járműjavító története, 1856-2006. Szolnok, 2006

Nagyméltóságú Gróf Széchenyi István üdvözlete Szolnokon. Szolnok, 1972.

Nánási Mihály: Adatok az 1896-os millenniumi ünnepségek Jász-Nagykun-Szolnok megyei történetéhez In: Zounuk, 11. Szolnok, 1996.

Nemzeti évfordulóink 2011. Budapest, 2011.

Seres Péterné: Jász-Nagykun-Szolnok megye kialakítása. Szolnok, 1975.

A Széchenyi városrész története három tételben. Szolnok, [1986].

Szegő Ágnes: A tiszafüredi zsidóság története és demogrfiája. Tiszafüred, 1995.

Szőllősi Ferenc-Szekeres Kálmán: A Tiszamenti Vegyiművek. Budapest, 1970.

Szurmay Ernő: Emlékjelek. Szolnok, 2000

Restaurálás (2010)

könyvgerincPályázati dokumentáció
Katalóguscédula
URL

Adventi hangverseny (2010.12.18.)

Könyvtárosok Kórusa Könyvtárosok Kórusa / fotó Takáts Béla. - Szolnok, 2010.12.17. - URL

Természetbarát Klub (2010.12.16.)

Vajk Ödön A Természetbarát Klub 2010 decemberi foglalkozása / fotó dr. Korpásné Cserfalvi Katalin . Szolnok, 2010.12.16. - URL

A szeretet útján című kötet bemutatója (2010.12.16.)

Balázs Péter A szeretet útján : Balázs Péterről készült interjúkötet bemutatója a Művészeti Szalonban / fotó Károly Nóra. - Szolnok, 2010.12.16. - URL 

Tartalom átvétel