Klubozzunk blogja

Szolnok körül nyitott szemmel. Amit túraútvonalakról tudni érdemes. (1. Szolnok-Kengyel túraútvonal)

Szolnok-Kengyel túraútvonal

 

A túrázások nagyon jó szabadidő eltöltést jelentenek. Semmi sem tud úgy kikapcsolni, mint a természet. Csak kitaláljuk, megtervezzük a hétvégénket és máris mehetünk a hegyekbe. Az útvonal kitalálásában segítségünkre lehet a Szolnoki Közalkalmazott Természetbarátok Turista Egyesületének túratájékoztatója, a Kóklász-bóklász vagy felkereshetjük a turista.hu weboldalt, ahol a túraútvonal tervezővel megtervezhetjük hétvégi túránkat. Lehetőség van szervezetten részt venni a túrákon pl. az egyesülettel. Előnye, hogy biztosan nem tévedünk el, van túravezetőnk és jó a társaság. Lehetőség van egyénileg elindulni, de ahhoz be kell szereznünk egy iránytűt, lehetőleg friss térképet (csak innen tájékozódhatunk az újonnan felfestett jelzésekről, különben minden bizonnyal eltévedünk), és útikönyvet a látnivalókról.

A turistaegyesület által szervezett útvonalak mindig izgalmasak és az évszakhoz kötődőek.

Különösen jó a hangulat egy-egy ilyen túrán, ezért ajánlom mindenki figyelmébe. Nagyon tetszik az egyesület „Szolnok és környékének túrái”. Itt felfedezhetőek Szolnok természeti kincsei.

Az egyesület egyik kiemelt túráján, a Szolnok-Kengyel szakaszt járhatták be a gyaloglók.

Két érdekességet emelek ki, a Szolnok- Szanda gepida temetőt és a Beke Pál halmát. A könyvtár polcain kutatva sok információt szerezhetünk ezekről a helyekről.

Szolnok-Szandaszőlős gepida temető

A Szolnok Megyei Néplap 1952-es 97. számában jelent meg az első híradás Kaposvári Gyula régész (a szolnoki Damjanich János Múzeum vezetője volt 1951 – 1977-ig) feltárásáról.

A IV-V. századi gepida temető 118 sírjára bukkantak. A sírokban fegyvereket és különböző  hétköznapi tárgyakat találtak a régészek.  A sírokból torzított koponyák is előkerültek. Szorítókötést alkalmaztak gyermekkorban, hogy a koponya hátrafelé csúcsosodjon. Innen van a „kutyafejű tatár” elnevezés is.

A Nyitott kapuk című könyvben röviden lehet olvasni a temetőről. Idézem:

„1952 és 1955 között az épülő repülőtér területén, Szolnok-Szandán kisebb bronzkori, szarmata és egy nagy gepida temető került elő. Az itt, Gepida nyugati határán eltemetett 222 gepida halott sírjából kerültek ki népvándorlás kori tárgyaink máig legszebb darabjai. Aranyozott ezüst fabulák, ékkőberakásos csatok…”

„A híres sas fejes csat a szolnoki Damjanich János Múzeum állandó régészeti kiállításán látható.”

Akit érdekel a gepidák története annak Bóna István és Cseh János régész írásait ajánlom olvasásra.  Régészeti feltárások alapján tanulmányozták a gepida nép történelmét, szokásait, viseletét, művészetét.

 

 

Beke Pál halma:

1986-ban Dr. Tóth Albert folytatott felmérést a megye területén fekvő kunhalmokról.   A Beke Pál halma Szolnok és Rákóczifalva között fekszik. Megközelíthető a 442. sz. műútról, a Derzsi gáthoz vezető betonúton  kb. 3 km távolságra található. A halmot akácerdő veszi körül és 101,4 méter magasságban emelkedik ki a környezetéből.

Érdekesség, hogy a kunhalmokhoz gyakran kötődik mese vagy monda.

 Tiszai Lajos Szolnokország című könyvében meséli el Beke Pál halma történetét.

 „ A szolnoki, szandai és rákóczi határban Tukuz Balázs volt a leghíresebb nagyotmondó. Valahol a derzsigáti tanyák valamelyikében lakott, de azt mondta, ő mindenhol otthon van. Vénebb volt már a leghosszabb csőrű varjúnál is.

A Beke Pál halmának története volt a legszebb meséje. Az nem homokból van ám, legfeljebb csak a teteje, hanem elporladt törökökből. Beke Pál úr vitézei annyi törököt kaszaboltak itt le, hogy a csontjaikból púp nőtt a földön, azt fújja be homokkal a szél. Ettől domb a domb! – magyarázta. De ez még nem volt elég, megtoldotta: legalul meg a kincsek vannak!”

                „Egy téli estén aztán a nemzetség munkabírós emberei - ez természetesen csak férfit jelentett -, ásóval, csákánnyal, lapáttal nekiestek a Beke Pál halmának. Hat fél éjszakán túrták, hányták a homokot, de addig nem találtak semmit. Hanem egyszer csak Nádas Jóska sógor bácsi nagyot kiáltott: csontok! Nagy volt az öröm! Hát mégis igaza van Tukuz Balázsnak! Ásták hóban, fagyban.”

                „ Azóta eltűnt, vagy éppen, hogy maradt valami a Beke Pál halmából, de a kincsek nem igen kerülhettek meg, mert akkor híre járta volna.”

Az egyesület szervezésében a túra előtti csütörtökön beszélgetésre invitálja az érdeklődőket a könyvtárba.

A következő beszélgetés 2012. március 22-én lesz, amelynek témája a Zagyva völgye Szolnok-Szászberek túraútvonal.

Szeretettel várnak mindenkit, akit érdekelnek Szolnok „kincsei”.

 

Ajánlott irodalmak:

Varia Museologica: Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről: Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája. Vál. Szabó László [et al.]. Szolnok, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1996.

Bóna István, Cseh János:  Hunok-Gepidák-Langobárdok. Szeged: Magyar Őstörténeti könyvtár, 1993.

Bóna István: A középkor hajnala: A gepidák és langobárdok a Kárpát medencében. Bp.: Corvina K., 1974.

Nyitott kapuk: Hetvenéves a szolnoki Damjanich János Múzeum. Szerk. Gulyás Katalin [et a l.]. Szolnok, 2004

Tiszai Lajos: Szolnokország. Szolnok, Szélrózsa Bt., 2001.

A Kóklász-bóklász túraértesítő januári-februári száma.

„kácséká”

Történetek a Napról?- gondolatok Ujlaki Csaba következő csillagászati előadásához


Újabb csillagászati előadás lesz február 2-án. Történetek a Napról? Ízlelgettem, boncolgatom magamban a címet. Elgondolkoztató a cím. Mit is jelenthet, mit is takarhat? Lehet, hogy újabb kutatási eredmények jelentek meg, amiről az előadáson tájékozódhatunk?   Vagy rég elfelejtett mondákat hallunk tőle?

Első hallásra a napkultusz jut eszembe, ami évezredek óta virágzik az emberiség történetében. Stonehenge, Ré szeme, Aton, Apollón, Buddha, a különböző vallások Napot szimbolizáló alakjai. Ősi szimbólumok, Napnak szentelt templomok, sámánok, rég kihalt kultúrák között járok, ahol a Nap az életet jelentette.

A hősmitológiákban, mesékben, dalokban, tárgyi művészetekben is előfordul a Nap szimbolikus formákban elrejtve.  Jankovics Marcell gyűjtése szerint a Nap volt már gyermek, aranyos vitéz, ifjú herceg, első ember, király, első sámán, állatok ura, szűz, teremtő Isten, aki mindennap tüzes szekerén végighajt az égen, Isten arca, szeme, aranytükör, aranyalma, tojás, aranyrózsa, aranydió, aranykáposzta. A napsugarát pedig képzelték hajnak, vörös rókaprémnek, oroszlánsörénynek, aranykoronának, kardnak, aranykos gyapjának.

Miért pont a Nap, miért nem a levegő vagy a víz? Mert a Nap felkel, lenyugszik és tapasztaljuk ennek hatását. Az éjszakák, amely különböző torz alakokat szülnek, félelemben tartanak. A napfény pedig, mindig felvidít, felmelegít, boldoggá tesz.

A 19. században az égitestek a magyar nép hiedelemvilágában is előfordultak. A nap, a hold a csillagok. Érdekes, hogy a csillag szó régi magyar elnevezése a XVI. századig a húgy volt. Ipolyi Arnold Magyar Mythológiája című 1854-ben kiadott művében az égitestekhez ( többek között  a Naphoz) kapcsolódó hiedelmeket gyűjtötte össze.  Ilyen például a Kisasszonyok napján (szeptember 8.) a felkelő napban meglátni Mária képét.   Szőregen a Napot Nap-apámnak, a Földet Föld-anyámnak nevezték. Szeged környékén a falusi házak többnyire napkelet felé néztek és napábrázolás került a házak homlokzatára és kapujára. A palócok szerint napfogyatkozáskor egy nagy madár, máshol kígyó nyeli el az égitestet.

Olvastam, hogy 1973-ban Afrikában egy teljes napfogyatkozás alkalmából többen öngyilkosságot követtel el, mert azt hitték itt a világvége. Vagy 1980-ban indiai rendőrök puskával lőtték a Napot eltakaró Holdat, hogy újra világítson. A napimádat ugyanolyan létezett a 20. században, mint régen.

A 21. század felvilágosult emberét is foglalkoztatja a Nap.  Ez a napkutatás.  A Nap tanulmányozásával jöttünk rá, hogyan szabadul fel az atommag-energia a csillagok belsejében. Új energiaforrásként hasznosítjuk a napenergiát. Választ ad a világegyetem születésére is.

Ajánlott irodalmak:

Jankovics Marcell: A Nap könyve. Bp.: Csokonai Kiadó, 1996.

Übelacker, Erich: A Nap. Bp.: Tessloff és Babilon Kiadó, 1992. (Mi micsoda sorozat)

Dömötör Tekla: A magyar nép hiedelemvilága. Bp. : Corvina, 1981.

Mitton, Simon: A nappali csillag: Napunk története. Bp.: Gondolat, 1986.

„kácséká”

 

Utóhang – Ujlaki Csaba „A betlehemi csillag nyomában” című előadásához

 

 

„ A betlehemi csillag titkát már 400 éve megfejtették, mégpedig egy neves csillagász, Johannes Kepler” – kezdte el előadását Ujlaki Csaba.

Már 400 éve megfejtette Kepler és mi mégis foglalkozunk a rejtély kérdésével. Nincs benne a köztudatban.  De mi lehet ennek az oka? Miért felejtettük el?

Talán azért, mert Jézus születése a keresztény vallás alapja? Ilyen és ehhez hasonló kérdések merültek fel bennem az előadás első perceiben.  Időm nem volt gondolkodni rajta, mert máris zúdultak rám az új ismeretek.

Az előadás elején tisztáztuk, hogy mi a téli és a nyári napforduló, mi az a napéjegyenlőség. Királyok vagy bölcsek látogattak el a betlehemi jászolhoz. Újszülöttként vagy kisgyermekként találták meg Jézust a bölcsek.  3 vagy 10, 12 bölcs volt? Bölcsek vagy tudósok voltak? Beszéltünk a naptárról, Jézus születése évéről, mind kizárólag csillagászati megközelítésből, felhasználva az ókori csillagászati feljegyzések pontos megfigyeléseit, úgymint i.e.5-ben történt holdfogyatkozást vagy Heródes király halálát, amely i.e. 4-re tehető (Húsvét előtt pár nappal).

 

Elérkeztünk a betlehemi csillag rejtélyének a megfejtéséhez.


Feszülten figyeltem Ujlaki Csaba minden szavát, hogy megértsem Johannes Kepler elméletét először a szupernóváról, utána a Szaturnusz és a Jupiter bolygók együttállásáról. Mit is jelent a bolygók együttállása? Milyen pályán jön a két bolygó? Nagyon féltem, hogy Csaba valamely szaváról lemaradok és semmit sem értek meg az együttállásról. 

Nem beszélt konjunkcióról, a bolygók hurokvetéséről, hanem nagyon érthetően, egyszerűen, laikusoknak fogalmazta meg mondanivalóját. Még én is, aki nem sokat értek a csillagászathoz, megértettem.

Nagyon jó érzés tudni, hogy mit láthattak i.e. 7-ben Betlehemben a bölcsek.

A másik jó érzés, hogy bár nem vagyok vallásos, mégis megnyugtat a gondolat, hogy az evangéliumban írtak valóságos történeteket dolgoznak fel.

Úgy döntöttem legközelebb is részt veszek  veszek Ujlaki Csaba csillagászati foglalkozásán. A hangulat jó, a témák érdekesek és érthetőek.  Csabából pedig árad a csillagászat szeretete, amitől én is kedvet kapok egy kis éjszakai távcsövezéshez.

„kácséká”

 

 

Ajánlott link: Videó. Kattintson a lejátszásra.

 

 

A betlehemi csillag


A Betlehemi csillag

A karácsonyhoz közeledve bárkinek eszébe juthat a betlehemi csillag. Ez a csillagászati rejtély már évszázadok óta foglakoztatja a teológusokat, tudósokat egyaránt.  Nincs róla korabeli feljegyzés. A rejtély alapja csupán bibliai beszámolókból ered. Pontosabban Máté evangéliumából, amelyben Krisztus születését csillag jelzi az égen, amely előrehaladva mutatja meg az utat a betlehemi jászolhoz. A csillagról sem Márk, sem Lukács, sem János evangéliumában nem esik szó.

1Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben Heródes király idejében, íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe, 2és azt kérdezték: „Hol van a zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az ő csillagát, amikor feltűnt, és eljöttünk, hogy imádjuk őt.

7Ekkor Heródes titokban hívatta a bölcseket, pontosan megkérdezte tőlük a csillag feltűnésének idejét, 8majd elküldte őket Betlehemben…” 9Miután meghallgatták a királyt, elindultak, és íme, a csillag, amelyet láttak feltűnésekor, előttük ment, amíg meg nem érkeztek, és akkor megállt a fölött a hely fölött, ahol a gyermek volt.”/ Máté evangéliuma 2,1 – 12/

 Jézus életéről és cselekedeteiről a négy evangéliumon kívül más ókori művek is beszámolnak. Jakab ősevangéliumában is szó esik a csillagról, amelyet a bölcsek Jézus születésekor láttak.

„Akkor magához hívatta [Heródes] a mágusokat, és ezt mondta nekik:”Miféle jelet láttatok a Király megszületésekor?” A mágusok ezt válaszolták:”Láttuk a csillagát, mely minden másnál ragyogóbb volt, úgy ragyogott az a többi csillag között, hogy ezeknek a fényességét még látni sem lehetett, ebből mi tudtuk, hogy Izraelnek megszületett a királya…”

„Ahogy eltávoztak a mágusok , íme, megpillantották azt a csillagot, mely napkeleten vezette őket, és megállt a barlang felett.” /Jakab ősevangéliuma, ford. Ladocsi Gáspár, in: Ókeresztény írók tára, Szent István Társulat, Bp. , 1988./

Itt nem csak arról esik szó, hogy csillag vezette a bölcseket Jézushoz, hanem arról is, hogy az rendkívül ragyogó és fényes volt. Tehát olyan égi jelenséggel állunk szemben, amely hirtelen bukkan fel keleten, eltűnik, újra előbukkan, sőt vándorol, ragyogó és fényes.

Pontosan ezen okok miatt például Johannes Kepler (1571 – 1630) német csillagász a betlehemi csillagot lehetséges szupernóvaként azonosította.

Ponori Thewrewk Aurél csillagász is foglalkozott a betlehemi csillag kérdésével. Kutatási eredményei nyomtatott formában is megjelentek a TIT Planetárium füzetek kiadásában 1971-ben /Ponori Thewrewk Aurél: A betlehemi csillag, TIT Planetárium, 1971./.

Más tudósok üstökösként képzelték el a betlehemi csillagot. Számtalan elmélet született, egyesek szerint csak Máté evangéliumának rosszul értelmezése, mások szerint valóban ott volt. Mark Kidger szerint a rejtély megoldását az ókori kínai, koreai, arab csillagászati feljegyzésekben kell keresni. A kínai csillagászok nagyon jó megfigyelők voltak, miden éjjel figyelték az eget mind a négy égtájban. Pontosan feljegyezték a hold- és napfogyatkozások, üstökösök, nóvák, szupernóvák jellemzőit. Ismerték a napfoltokat, meteorzáporokat és a sarki fény jelenségeit. Kidger úgy gondolja, az akkori gondolkodás, tudás megismerésével fejthetjük meg a betlehemi csillag titkát. /Mark Kidger: A betlehemi csillag: a legújabb kutatások fényében. Bp. : Gold Book, 2000./

 

 

 

 

Pelikán Túranap Szolnokon

 

Szolnoki Közalkalmazott Természetbarátok Turista Egyesülete

5000, Szolnok, Kossuth Lajos út 2.

 

PELIKÁN TÚRANAP SZOLNOKON

 

2011. szeptember 17. szombat

 

Egyesületünk ez évben 13. alkalommal rendezi meg a PELIKÁN gyalogos és kerékpáros túranapot. Célunk, az érdeklődőkkel megismertetni Szolnok város és környékének nevezetességeit, bemutatni kevéssé ismert szép tájait. A túra nem verseny, a szintidőn belüli gyorsaságot nem értékeljük, a résztvevőket nem rangsoroljuk, de minden teljesítőt díjazunk.

 

A túrákon a következő távokon lehet indulni:

15 km-es kiránduló táv, mindenkinek ajánlott, családoknak és közösségeknek is, kis gyerekkel is teljesíthető. Szintidő nincs. A túrát túravezető vezeti.

20 km-es kiránduló táv, mindenkinek ajánlott, családoknak és közösségeknek is, kis gyerekkel is teljesíthető.  Szintideje kellemes sétasebességre van megállapítva

30 km-es túra-táv, kissé gyorsabb - gyalogló - sebességre

50 km-es táv edzett túrázóknak és kerékpárosoknak

 

A túrák végig festéssel vagy szalagozással kijelölt túraútvonalakon haladnak. Minden túra RAJT és CÉL helye:

 

Varga Katalin Gimnázium, (Szolnok, Szabadság tér 6.)

 

A rajt megközelíthető a Vasútállomástól az 6, 7, 8-as buszokkal.

 

PELIKÁN 15 TÚRAVEZETŐVEL VEZETETT GYALOGTÚRA

 

Gyülekezés 9.00 óráig a Varga Katalin gimnáziumban. Rajt: 9.00 órakor túravezetővel. Túratáv: 15 km.

Útvonal a Szolnok körüli jelzett túraútvonalakon. Részvételi díj nincs. A teljesítők emléklapot kapnak.

 

TELJESÍTMÉNYTÚRÁK:

 

Minden résztvevő térképet, útvonal leírást kap. Az ellenőrző állomásokon csokoládét, üdítőt, gyümölcsöt, zsíros-kenyeret kapnak. A szintidőn belül beérkezőket névre szóló oklevéllel valamint kitűzővel jutalmazzuk. A legnagyobb létszámú csapat vándorbakancsot kap.

 

PELIKÁN 20        Rajt: 7.00 – 11.00 óra között. Túratáv: 17,6 km, szintidő 7.5 óra, Részvételi díj: 450 Ft

Útvonal: Szabadság tér – Szent István tér – Zagyva balpart – Malomzúgi Holt-Zagyva – Széchenyi Ökoturisztikai Parkerdő – Zagyva-jobbpart – Tájház – Szabadság tér

 

PELIKÁN 30        Rajt: 7.00 – 10.00 óra között. Túratáv 29,8 km. Szintidő: 8,5 óra. Részvételi díj 550 Ft.

Útvonal: Szabadság tér– Tisza part – Besenyszögi út – Millér – Hullámtér – Fekete város – Malomszög – Zagyva part – Gazdák hídja – Zagyva part – Széchenyi Ökoturisztikai Parkerdő -Széchenyi lakótelep – Vasútállomás – Tisza szálló – Szabadság tér

 

PELIKÁN 50        Rajt gyalogosoknak: 6.00 – 9.00 között. Túratáv: 52,0 km, szintidő 12 óra. Részvételi díj: 600 Ft.

PELIKÁN 50K     Rajt kerékpárosoknak: 8.30 – 9.00 között. Túratáv: 52.0 km, szintidő 6 óra. Részvételi díj: 600 Ft. A túra útvonala földúton, helyenként szántóföldön halad, országúti kerékpárral nem járható.

Szolnok, Szabadság tér -Tiszapart - Besenyeszögi út - Millér - Hullámtér - Fekete város - Nagy-szög-sziget - Szórópuszta - Besenyszög-Palotás - Strunga-kereszt -  Gazdák hídja - Zagyva part - Széchenyi Ökoturisztikai Parkerdõ -Széchenyi lakótelep - vasútállomás - Tisza szálló - Szolnok, Szabadság tér

 

A részvételi díjból minden MTSZ, MSTSZ, TTT tagnak valamint a szeptember 13-ig előnevezetteknek 100 Ft kedvezményt adunk. 6 év alatti gyermekek részvételi díj nélkül indulhatnak.

 

A túra napja a Kulturális Örökség napja. A túrán az érintett létesítmények megtekinthetők.

Térkép: Szolnok és környékének szabadidő és turista térképe (Tájoló BT, 2004)

Mindenkit szeretettel várunk, a résztvevőknek jó időt és jó túrázást, kellemes időtöltést kívánunk.

Túrainformáció: 06-30-445-8868-as telefonon nappal, e-mail: vajkodon@gmail.com.

 

 

MAJA KÓD

 

Ujlaki Csaba csillagász, 2012 világvége? című csillagászati foglalkozásait igencsak nagy érdeklődés övezte. 

Aki szeretne még jobban elmerülni ebben a témában megteheti, csak el kell jönni a Verseghy Könyvtárba és leemelnie a polcról az itt ajánlott könyveket.

 

     

    

2012 világvége?

Csillagászati foglalkozások a megyei könyvtárban

Lesz-e világvége 2012.-ben? A katasztrófavárásnak van-e tudományos alapja, realitása ? Jön-e egy meteorit , ami a Földnek van címezve, vagy egy napvihar söpör végig rajtunk? Esetleg egy szupervulkán mér ránk végzetes csapást ? Vagy egyik sem, hanem mi magunk pusztítjuk el magunkat ? És hogy ezt már a maják is látták előre ? Mindezeket sorra vesszük az előadások alatt . Megismerkedünk a csillagászat alapjaival, világunk kereteivel, határaival , törvényszerűségeivel, periódusaival . Anyag és energiák, rendszer és káosz, és persze a nagy katasztrófák, ezekről mindről szót ejtünk. Teremtés vagy keletkezés? Evolúció, vagy revolúció? Határozottság, vagy határozatlanság ? Meghatározottság, vagy véletlenek sorozata ? Eldöntendő és megválaszolandó kérdések. És amiről még szó lesz, címszavakban :

-          a csillagászat alapfogalmai

-          rendszerek a rendszerben

-          törvények és törvényszerűségek – az előre beprogramozott Világegyetem

-          a kezdet kezdetén- az Ősrobbanás

-          az első csillagoktól a fekete lyukakig

-          relativitás és kvantum-varázslatok

-          párhuzamos univerzumok

-          Naprendszer-Föld-élet

-          a Nap

-          ami az életet fenyegeti-nagy kihalások

-          veszély az űrben-veszély az űrből

-          2012. a maja prófécia

-          lehetséges veszélyforrások-(meteorok, napkitörés , pólusváltás , tűzhányók , klímaváltozás , és a részecskegyorsító)

 

-          menekülési útvonalak , lehetőségek , katasztrófa-elhárítás személyes Univerzum – a bennünk élő Világegyetem

 

 

 

 

A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár és Művelődési Intézet 2. emeletén minden hónap első csütörtökén csillagászati előadásokra várjuk az érdeklődőket. Az első téma a maja prófécia csillagászati szempontból, amely 4-5 elődáson keresztül folytatódik Ujlaki Csaba, csillagász előadásában. 

Tartalom átvétel